Így bizonygatta Várhelyi, hogy nem Orbán bábja lesz

Az Európai Parlament (EP) csütörtökön hallgatta meg Várhelyi Olivért, Orbán Viktor jelöltjét az Európai Bizottság bővítési portfóliójára. Ez történt az EP-meghallgatáson.
Szabó Zsuzsanna, 2019. november 14. csütörtök, 08:47
Fotó: Európai Parlament

Várhelyi Olivér a magyar kormány jelöltje az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosi posztjára. Az Európai Parlament külügyi szakbizottsága három órán át faggatta a magyar kormány jelöltjét.

Várhelyi Olivér angolul először saját magáról beszélt. Kiemelte, hogy "kommunizmusban" született és a családja az '56-os forradalom és a kommunizmus áldozatai voltak. Kiemelte, hogy az EU-t korábban többféle pozícióban szolgálta már az Európai Bizottságban, de a cél mindig is egy volt: egy erős és sikeres EU-t építsenek, amely mindenki érdekeit szolgálja. A bővítés egy álom valóra válása volt Magyarország számára - tette hozzá.

Az EU-biztosi portfólióra fókuszálva elmondta, hogy az egyik fő célja - amennyiben alkalmasnak találja az EP -, hogy csökkentse a szomszédos országok és az EU közötti jelentős fejlettségi különbséget.

Európai biztosként arra fog törekedni, hogy a szomszédságpolitikai partnerekkel biztonságot, stabilitást és gazdasági növekedést érjen el. A nyitóbeszédében arra is kitért, hogy nagy hangsúlyt fog fektetni arra, hogy a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok érvényesüljenek a tagjelölt államokban.

Törökországgal kapcsolatban úgy vélte, hogy az távolodik az európai normáktól. Véleménye szerint oda kell figyelni a jogállamiság és az emberi jogok területén bekövetkezett negatív változásokra, de Törökországot segíteni is kell az illegális migráció kezelésében. A csatlakozási tárgyalásokról szólva azt mondta, "el kell gondolkozni, hogyan folytassuk".

Ukrajnával kapcsolatban úgy vélte, hogy az ország helyzetét folyamatosan figyelemmel kell követni, mert geostratégiai helyzete miatt megkerülhetetlen uniós partner. A közép-ázsiai országok kapcsán kijelentette, hogy a független média, civil társadalom védelmében mindent meg kell tenni.

Líbia és Szíria esetében nehezebb a helyzet, itt elsősorban a békét kell megteremteni, Egyiptomnál pedig az emberi jogi párbeszéd folytatását ígérte.

Az EU déli szomszédai kapcsán arról beszélt a biztosjelölt, hogy új javaslatokkal szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni, illetve kiemelte, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni a jobb határőrizetre, az illegális bevándorlók visszaküldésére a származási országukba és legális migrációs programokra.

Várhelyi a meghallgatásának elején elmondott első 15 perces felszólalásában négy pontban foglalta össze a fő irányokat, amelyekre összpontosítana, amennyiben biztossá válik.

  • Elkezdeni a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Várhelyi a nyitó beszédében kiemelte, hogy ragaszkodna ahhoz, hogy minél előbb elinduljanak a csatlakozási tárgyalások. Szerinte az EU hitelessége forog kockán, mert a két állam nagyon sokat tett ezért. A biztosjelölt azon a véleményen volt, hogy a két államnak csatlakoznia kell a zöld megállapodáshoz, a digitális agendához és a transzeurópai hálózathoz. Egy hatékonyabb csatlakozási folyamatot kell kiépíteni, amelynek része az országokban élők segítése.
  • A szomszédságpolitikában a stabilitás erősítése, a keleti partnerség terén a strukturális reformok folytatása a gazdasági helyzet megerősítésével, illetve Ukrajna területi integritásának fenntartása.
  • Megújítani a partnerséget a déli szomszédos országokkal, a többet többért elv alapján kell velük együttműködni.
  • A szomszédságpolitika minden eszközét felhasználva erősítené a nemzetközi pénzügyi intézményekkel az együttműködést és jobban koncentrálna a beruházásokra, befektetésekre.

Meg lehet önben bízni?

Várhelyi, ahogy az várható volt, már az első órában kapott két olyan kérdést is, amelyek azt firtatták, hogy uniós biztosként mennyire hihető az, hogy a magyar kormánytól függetlenül fogja ellátni a munkáját és az uniós értékek, a jogállamiság mellett fog kiállni. Tonino Picula a szociáldemokraták részéről ennek kapcsán megemlítette a 7. cikkely elindítását Magyarország ellen, amelynek egyik oka pont a jogállamiság megkérdőjelezhetősége Magyarországon. Ennek fényében arra volt kíváncsi, hogy biztosként hogyan garantálja a jogállamiság megvalósítását, amikor pont az ellenkezőjét képviselte eddig?

Várhelyi az ezeket firtató kérdésekre többször leszögezte:

Uniós biztosként a feladatom az EU képviselete, és az EU-vonalat fogom vinni, semmilyen beleszólást nem fogadok el egyetlen kormánytól sem!

Ennek megerősítésére megemlítette, hogy korábban már dolgozott az Európai Bizottságnál osztályvezetőként, ahol már véleménye szerint bizonyította, hogy tud nagyon függetlenül, befolyástól mentesen dolgozni. Mint hangsúlyozta, akkor sem fogadott el semmilyen utasítást a kormánytól, és ez most is így lesz.

Az Észak-Macedónia és Albánia csatlakozására vonatkozó kérdésre válaszolva Várhelyi hangsúlyozta, hogy kész megtárgyalni a problémákat, elsősorban a jogállamiságot, de szorosabb együttműködés kell az igazságszolgáltatás vagy a korrupció visszaszorítása terén. A jogállamisággal kapcsolatban kijelentette, hogy ebben az EU-nak egy nagyon világos feltételrendszere van, amit teljesíteni kell. Ezt nem kívánja megváltoztatni, és ennél többet sem kíván megkövetelni.

A biztosjelölt megjegyezte azt is, hogy piacgazdaság nem működhet jogállamiság nélkül, de egymás közötti együttműködés nélkül sem. Amíg a jogállamiság területén nincs előrelépés, addig nem lehet tovább lépni a csatlakozási tárgyalásokban egyik tagállammal sem. Várhelyi azt állította, hogy amennyiben biztossá válik, használni fogja a rendelkezésre álló eszközöket. A jogállamiság esetében, szorosan együtt fog működni ezekkel az országokkal, ennek érvényesítése érdekében "minden lehetséges eszközt" fel fog használni, akár a pénzügyi segítség felfüggesztését is.

Mi a bizonyíték a függetlenségére?

Az EP képviselőket láthatóan az Orbán-kormány által képviselt vonal zavarta a legjobban, a magyar kormány orosz barátsága, Orbán Viktor türk tanácsban tett kijelentése, ahol a magyar miniszterelnök a bővítési portfólió megkapása esetén együttműködést ígért a tanács országainak, a jogállamiság leépítése, az EU-értékekkel való szembe menetele és a magyar kormányfő illiberális nézetei. Mivel ez teljesen ellentétes az EU hitvallásával, értékeivel, többen is bizonyítékot követeltek Várhelyitől arra, hogy ez nem fogja befolyásolni munkájában.

Várhelyi többször is megismételte, hogy az ő feladata biztosként az lesz, hogy az EU-t képviselje és ne a nemzeti érdekeket. A magyar biztosjelölt szerint erre a legjobb bizonyíték véleménye szerint az a négy év, amit az Európai Bizottságban töltött, több országgal is nehéz, bizalmas ügyeket kellett megoldania és azokat véleménye szerint függetlenül, minden kormány befolyása nélkül kezelte.

Többször hangsúlyozta, hogy az ő feladata biztosként nem a nemzeti érdekek képviselete, hanem az EU érdekeinek képviselete. Az ő dolga az EP és az Európai Tanács által felállított szabályok követése.

A migrációval kapcsolatban kiemelte, hogy bővítési biztosként az ő feladata a migráció EU- kívüli viszonylatának kezelése, az EU határainak megvédése, a külső partnereket segíteni ebben, csak úgy, mint az elődje az Európai Bizottságban.

És Gruevszki?

Több EP-képviselő - köztük Gyöngyösi Márton a független képviselők csoportjából - is Várhelyi magyar kormánytól való függetlenségét Nikola Gruevszki, Észak-Macedónia volt miniszterelnök menedékjogának megadása ügyén keresztül firtatták, nevezetesen, hogyan fogja a jogállamiságot számon kérni Észak-Macedónián, egy olyan ország diplomatájaként, amelyik három országon átcsempészve mentette ki a korrupcióval vádolt Nikola Gruevszki volt miniszterelnököt, illetve ha ilyen ügyekben nem határolódik el, vagy nem foglal állást?

Várhelyi erre többször hangsúlyozta:

Ez nem az én hatáskörömbe tartozik.

Hozzátette továbbá, hogy tartaná magát az Európai Bizottság hivatalos álláspontjához ebben az ügyben, miszerint a menedék megadása a tagállamok hatáskörébe tartozik. Továbbá megismételte, hogy a munkáját teljesen függetlenül fogja végezni, minden befolyástól mentesen, ahogyan azt tette európai tisztviselőként is korábban.

Andreas Schider baloldali EP-képviselő - aki szerint politikai és jogi szempontból is összeegyeztethetetlen Várhelyi leendő portfóliójával, ha egyetért ebben az ügyben a magyar kormánnyal - ehhez kapcsolódva felvetette, hogy fel fogja-e szólítani a magyar kormányt arra, hogy adják ki Gruevszkit Észak-Macedóniának?

Erre Várhelyi közölte: ennek a megítélése nem ő hatáskörébe tartozik, nem szólíthat fel belső lépésekre, mert az egy másik biztos, (Ylva) Johansson az Európai Bizottság belügyi biztosának a portfóliójában tartozik. "Ezt a kérdést Johansson biztoshoz kell intéznie, az ő feladata lesz" - tette hozzá Várhelyi.

Szteliosz Kuluglu a szélsőbaloldali frakció görög tagja Várhelyinek szegezte:

Miért nem foglal állást a Gruevszki-ügyben, ha folyton azt ismételgeti, hogy ön független?

Erre várhelyi továbbra is a korábbi válaszait ismételte el.

Hajlandó lenne a magyar kormánnyal szemben állást foglalni?

A magyar biztosjelölt ezután megkapta még direktebben a kérdést: a magyar kormánnyal szemben is hajlandó lenne állást foglalni, ha az EU megállapítja, hogy Magyarország megsérti az uniós értékeket? Erre a válasz egy egyértelmű igen volt.

Nem lesz más választásom, mint hogy állást foglaljak, igen.

Gyöngyösi arra is rákérdezett, hogy mit tud bizonyítékként felhozni arra, hogy ő nem pártfunkcionáriusként fog működni és nem a Fidesz, illetve az oligarcháinak az érdekeit fogja képviselni, ha biztossá válik. Várhelyi erre azt válaszolta, hogy az európai alapítószerződés alapján a biztosokat a kormányok jelölik, ez történt az ő esetében is, de a pártnak nem tagja, ezért nehéz lenne pártdelegáltnak tartani.

Miért olyan fontos ez a portfólió a magyar kormánynak?

Kati Piri magyar származású holland baloldali képviselő arról kérdezte Várhelyit, hogy miért ragaszkodik az Orbán-kormány annyira a bővítéshez, amikor itt az EU értékeit - például a bíróságok függetlenségét, a médiaszabadságot - kell képviselni.

Én nem azért vagyok itt, hogy a magyar kormányt képviseljem, én magamat képviselem

- hangzott a válasz. Várhelyi ugyanakkor hozzátette, hogy a magyarok azért érezhetik magukat közel ehhez a portfólióhoz, mert a térséggel szoros volt az együttműködés, a térség minden országával jó kapcsolatokat ápolunk. Véleménye szerint hiteles lehet, ha ezt követjük tovább, ez a bizottság előnyére is válhat.

Kati Piri arra is rákérdezett, hogy Magyarország milyen példát mutat ezeknek az országoknak, amikor a jogállamiság kerül szóba? Várhelyi erre azt válaszolta: nincs jogom megítélni, Magyarország hogyan teljesít a jogállamiság terén, erre két tagja is van a bizottságnak, ők tudják és meg is fogják ezt tenni.

A holland zöldpárti Tirene Strik Várhelyi korábbi nyilatkozatát idézte, miszerint a Fidesz választási győzelme bizonyítja, hogy nincs gond a jogállamisággal. Csatlakozva Kati Piri aggályaihoz az EP-képviselő megkérdezte Várhelyit, hogy a csatlakozó országok esetében vajon a "magyar jogállamisági sztenderdeket" vagy az uniósokat fogja-e alkalmazni?

Várhelyi erre azt válaszolta, hogy nem lehet az uniós kritériumokat kidobni az ablakon vagy megváltoztatni.

Nincs ilyen hatalmam és nem is kívánom, hogy legyen.

Várhelyi próbálta nyomatékosítani, hogy a koppenhágai kritériumokat egy uniós biztos nem változtathatja meg, de ügyelni fog arra, hogy a tárgyalásnál szem előtt tartsák őket.

A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy Várhelyi szerint Magyarország, ahol sérül az igazságszolgáltatás, az akadémia és a média függetlensége, bekerülhetne-e az EU-ba, amelyre Várhelyi a következő választ adta:

Nem kaphatnám meg a tagállamok támogatását ahhoz, hogy egy olyan országot felvegyünk az EU-ba, ahol sérül az igazságszolgáltatás és a média függetlensége.

Mi volt még?

A néppárti Andrius Kubilius arról beszélt, hogy geopolitikai bizottságot ígért Ursula von der Leyen új bizottsági elnök. Megkérdezte, mik lehetnek a keleti partnerség terén a hosszú távú célkitűzések. Várhelyi erre azt mondta, hogy Ukrajna teljes integrációja az EU-ba az Ukrajna kérése. Az EU ezt még nem ajánlotta fel, ami eddig történt az a stabil piacgazdaság megteremtése, ami befektetéseket hozhat. Mint mondta, számára ez a prioritás. Keleten Várhelyi szerint a stabilitás és a biztonság a legfontosabb kérdés.

Várhelyi kapott egy kérdést Vangelisz Meimerakisz görög néppárti képviselőtől a Földközi-tenger déli régióját és az arab tavasz hatásait illetően, amelyre a magyar jelölt annyit válaszolt, hogy nagy lehetőséget lát arra, hogy erősítsék Tunéziával és Marokkóval az együttműködést, és segítsék őket a demokratikus reformok útján az anyagi támogatásokon túl szakértői segítségnyújtással is.

Viola Von Cramon-Taubel német szociáldemokrata képviselő a magyar kormány Putyinhoz fűződő viszonyáról és az orosz Nemzetközi Beruházási Bankról (NBB) kérdezte a magyar jelöltet. Kérdésében azt is felvetette, hogy a Várhelyi biztosként az orosz érdeket képviselné-e. A magyar biztosjelölt itt is az Európai Bizottságban eltöltött négy évére hivatkozott, és elmondta, hogy ott is pártatlanul dolgozott egy nagyon érzékeny szakterületen (az európai szabadalmi jogok). Mint mondta: von Cramon-Taubelt arról is biztosította, hogy Josep Borrell külügyi főképviselővel együtt fellép majd a környező országok belügyeibe beavatkozó orosz propaganda ellen.

Egy Izraellel kapcsolatos  kérdésre válaszolva elmondta: "kitűnő kereskedelmi kapcsolataink vannak Izraellel, együttműködünk a kutatás-fejlesztésben, és ezt folytatni kell." "Palesztinával és a megszállt területekkel kapcsolatban az EU külpolitikai vonalát megerősítve azt mondhatom, hogy a hosszú távú békére kell törekedni".

Törökországgal kapcsolatban több kérdést is kapott a magyar jelölt. Egyebek mellett Irina von Wiese liberális képviselő arra volt kíváncsi, hogy vállalja-e, hogy az emberi jogok terén tárgyalásokat folytat Törökországgal. Várhelyi azt mondta, hogy hangot kell adni az aggodalmaknak például a bíróságok függetlensége, az újságírók bebörtönzése terén. Ugyanakkor nagyon fontos az együttműködés a törökökkel a migráció és a vámunió területén, ezért Várhelyi a párbeszédet nagyon fontosnak tartaná a török hatóságokkal.

Michael Gahler német néppárti képviselő arról kérdezte Várhelyit, hogy véleménye szerint Albánia és Macedónia csatlakozását külön lehet-e választani? Várhelyi úgy vélte, hogy egy csatlakozási tárgyalás sem lehet hiteles anélkül, hogy minden tagjelöltet a saját eredményei alapján ítélnénk meg. Senkit nem szabad megfosztani az eredményétől. Ezért el lehet tekinteni a csoportszemlélettől, de a geopolitikai szempontokat is figyelembe kell venni, hogy a régió harmonikusan fejlődhessen - mondta a magyar jelölt.

Várhelyi megköszönte az eszmecserét

Zárszavában Várhelyi Olivér megköszönte az eszmecserét és hogy világossá tették a képviselők, mit várnak el tőle. Úgy gondolja, a célkitűzések egy irányba mutatnak: meg kell erősíteni a bővítési folyamatot és hiteles perspektívát kell adni. Ehhez azonban megfelelő pénzügyi keretek is kellenek. Várhelyi elkötelezte magát a szoros együttműködés mellett az EP-vel, és támogatást ígért a parlamenti képviselőknek.

Végül megemlékezett a berlini fal 30 évvel ezelőtti leomlásáról, amely Európa egyesítése felé történelmi lehetőséget adott. Sokaknak voltak kétségeik ezzel kapcsolatban, de a történelem bebizonyította, hogy ami akkor történt, az Európa érdeke volt, a jólét és a demokrácia kiterjesztése Németországra és az egész EU-ra.

A demokrácia, a jólét és a jogállamiság terjesztését Várhelyi szerint folytatni kell. A magyar jelölt úgy vélte, hogy most lehetőségünk van arra, hogy jólétet és stabilitást kínáljunk egy régiónak, amely ezt már rég nem tapasztalta meg, ezért szerinte segítő kezet kell nyújtani a szomszédainknak, hogy 30 év múlva elégedetten tekintsünk vissza erre az időszakra.

Mi jön most?

A külügyi bizottság javaslata alapján az Elnökök Értekezlete dönt november 21-én arról, hogy elég információhoz jutott-e az Európai Parlament a meghallgatás lezárásához. Pozitív döntés esetén az EP plenáris ülése november 27-én dönt a teljes biztosi testület megválasztásáról.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

BattMan, 2019.11.14 10:39

Orbánt képviseli - fideszes, hiteltelen, hazug.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html