Amennyiben a kormánybiztos javaslatai megvalósulhatnak, azzal három év alatt évente átlagosan 70 milliárd forinttal lehetne spórolni a jelenleg 330 milliárdos közösségi közlekedésen, vagyis így lenne kigazdálkodható a kormány által múlt pénteken bejelentett kiadáscsökkentés (erről bővebben itt olvashat).

A közösségi közlekedésben a regionális közlekedési tanácsok határozzák meg jövőre az adott régió közlekedési menetrendjeit, míg központi irányításúak maradnak a vasúti fővonalak, az elővárosi vonalak, valamint a nemzetgazdaságilag kiemelt területek. A regionális tanácsoknak egyelőre azonban csak félig lesz irányító szerepük, a törvényi szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé a teljes függetlenséget.

Jogilag továbbra is a közlekedési tárcáé lesz a felelősség, vagyis a minisztérium lesz papíron a megrendelő. A regionális tanácsok - amelyeket miniszteri megbízottak vezetnek - egy javaslatot kapnak majd a minisztertől a lehetséges átalakításokról és menetrendi redundanciák felszámolásáról, majd ezt a javaslatot fogják a minisztériummal együtt véglegesíteni.

Ezt követően a közösen kialakított új struktúrát maguk a régiós tanácsok fogják finanszírozni - derült ki egy tegnapi háttérbeszélgetésen.

Adott esetben az is elképzelhető, hogy egy régió úgy dönt a párhuzamosságok felszámolása során, hogy a buszközlekedést preferálja a vasúti helyett. Ezzel akár komplett vonalak is eltűnhetnek, pontosabban ha senki sem hajlandó finanszírozni azokat, átkerülnek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésébe.

Ez akár azt is jelentheti, hogy rekultiválják a senkinek sem kellő vonalakat - mondta Antali, hozzátéve: ez Európában már mindenhol lezajlott, talán itt az idő arra, hogy Magyarországon is megtörténjen.