Vége a madárinfluenza-járványnak, nem esett el a baromfiágazat

Csaknem 10 milliárd forint kártalanítást kaptak eddig a madárinfluenza kárvallottjai, a baromfiágazat pedig jól vészelte át a járványt, a baromfivágások száma csupán 4 százalékkal csökkent az első félévben éves viszonylatban.
Tóth László Levente, 2020. augusztus 12. szerda, 13:28
Fotó: Napi.hu

A madárinfluenza-járványt - gyors és határozott intézkedésekkel - sikerült megállítani - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A járványvédelmi szabályokat betartó gazdálkodóknak állami kártalanítás jár, amelyek több mint 80 százalékát, csaknem 9,5 milliárd forintot, már ki is fizetett a Nébih.

A március végén indult járvány Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyét érintette. A három megyében mintegy 400 állattartó telepen csaknem 4,8 millió állatot kellett ártalmatlanítani a betegség megfékezése, terjedésének megelőzése érdekében. Azok a tulajdonosok, akikkel szemben nem állt fenn kártalanítást kizáró ok, a megsemmisített állataikért, eszközeikért, ragályhordozó anyagaikért, tárgyaikért 100 százalékos állami kártalanításban részesülnek.

A védekezés során, a felszámolásokkal egyidejűleg, a járási hivatalok szakemberei a becslési, kártalanítási eljárásokat is folyamatosan végezték, így azok mostanra befejeződtek. A határozatok alapján a Nébih - a jogerőre emelkedéstől számított 60 napon belül - intézkedik a kártalanítás tulajdonosnak történő kifizetéséről. A kártalanítások teljesítését a hivatal kiemelt feladatként kezeli.

Magyarországon élősúlyban 325 ezer tonna baromfit vágtak le 2020 első hat hónapjában, 4 százalékkal kevesebbet, mint 2019 azonos időszakában - derül ki a NAIK AKI adataiból. Az első félévi vágási adat mögött az áll, hogy vágócsirkéből 224 ezer tonnát vágtak, 6,7 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában, míg pulykavágás 0,6 százalékkal, 50 ezer tonnára nőtt.

Ez lényegében azt jelenti, hogy a baromfiágazat jól vészelte át a járványt, pedig a baromfiágazat is megsínylette a koronavírus-járvány hatásait is, s az árak Európa-szerte csökkentek. Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 1,3 százalékkal, kilogrammonként 255 forintra csökkent, míg a vágópulykáé 2,7 százalékkal, 391 forintra emelkedett 2020 első hét hónapjában 2019 azonos időszakához viszonyítva.

Az export már jobban visszaesett, mint a vágásszám. A KSH adatai alapján a baromfihús exportja 9 százalékkal, csaknem 83 ezer tonnára mérséklődött 2020. január és május között az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 8 százalékkal 45 ezer tonnára, a pulykahúsé pedig 26 százalékkal 11 ezer tonnára csökkent. A baromfihús legnagyobb célpiaca Románia volt 15 ezer tonnával, mögötte Ausztria 9 ezer, Ukrajna 8 ezer, Szlovákia 7 ezer és Bulgária 6 ezer tonnával következett. Német- és Franciaországba 5-5 ezer tonnát sikerült kivinni.

Magyarország baromfihús importja ugyanakkor 4,5 százalékkal, 32 ezer tonnára emelkedett a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 11 százalékkal, 21 ezer tonnára, a pulykahúsé 20 százalékkal, 3 ezer tonnára nőtt. A legtöbb, 13 ezer tonna baromfihús Lengyelországból érkezett, Romániából 6 ezer, Ausztriából 4 ezer, Szlovákiából és Hollandiából 2-2 ezer tonna jött.

A hazai baromfiágazat az állattenyésztésben a legnagyobb termelési értéket állítja elő. Csak az élő állatokat és az étkezési tojást számolva ez eléri a 320-330 milliárd forintot, a feldolgozott termékek értéke ennek a duplája. A magyar vágóállat-termelés kétharmadát a baromfiágazat adja.

Az ágazat közvetlenül és közvetve 50-60 ezer embernek ad munkát. A munkaerő-szükséglet termékpályánként változó: a csirkehizlalás jelentős mértékben automatizált, a víziszárnyas-tenyésztés viszont sok kézi munkaerőt igényel. Magyarország önellátottsága baromfitermékekből megközelíti a 180 százalékot. A hazai egy főre eső éves baromfihús-fogyasztás a 90-es évek derekától megelőzi a sertéshúsfogyasztást, jelenleg előbbi 30 kilogrammra, a sertéshús-fogyasztás pedig 25 kilogrammra tehető.

HOZZÁSZÓLÁSOK