Adókedvezménnyel, pályázati forrásokkal támogatja az állam az olyan egészségügyi beruházásokat, amelyeket saját forrásból és saját kockázatra létesítenek a magánvállalkozók, de csak akkor, ha adott szakmán belül teljes körű szolgáltatást nyújtanak - mondta a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) V. nemzetközi konferenciáján tartott előadásában Zombor Gábor egészségügyi államtitkár.

Mint kifejtette, az állami egészségügyi rendszerben meglévő kapacitások az ellátások nagy részét le tudják fedni, de bizonyos igényeket nem tudnak kiszolgálni. Az elmúlt időszak törekvései mindig az állami eszközökön, állami környezetben és társadalombiztosítási források felhasználásával próbáltak beérkezni a rendszerbe és hasznot produkálni, de ebben komoly változást kell változást kell elérni, mert a jelenlegi rendszer nem hatékony, sok a párhuzamosság.

Amíg nincs ilyen, teljes körű ellátást nyújtó szolgáltató, addig az állam a saját kapacitásainak a fenntartására koncentrál és ebben a rendszerben kívánja az egészségbiztosítási forrásokat felhasználni - hangsúlyozta. Amikor kiépül egy alternatív magán egészségügyi ellátó rendszer, akkor lehet majd elgondolkodni azon, hogy ebbe az állam miként társuljon, a nála biztosított betegek ellátásának finanszírozásával - mondta.

Az OEP-re nem lehet tovább magánvállalkozást alapozni

A támogatandó magánberuházásokhoz fedezetet a most induló uniós költségvetési időszak nyújthat, amely forrásainak 60 százaléka vállalkozásfejlesztésre fordítható. Állami forrásra azonban a jövőben nem lehet magán egészségügyi ellátást építeni, s a kétféle finanszírozásban nyújtott ellátást szét kell választani - erősítette meg korábbi kijelentését az államitikár. Hangsúlyozta, hogy az ellátás középpontjában a szolidaritás elvén működő állami egészségbiztosítás marad a jövőben is, azt kell a lehető legmagasabb szintre emelni.

Újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: a máshol nem elérhető, speciális ellátást nyújtó szolgáltatókkal megmaradnak a szerződések, de ha az ellátás az állami rendszer kapacitásaival is elvégezhető, akkor felülvizsgálhatóak a szerződések. A magánvállalkozásban működő diagnosztikai szolgáltatók állami finaszírozási aránya így dinamikusan változhat, ha ilyen jellegű CT vagy MR beruházás történik az állami szektorban, vagyis sok OEP-betegtől eshetnek el.

Zombor szerint ebben az évben 5 milliárd forint többletkapacitást fogadott be az OEP, nagy részük diagnosztika, de az csak később derül ki, hogy ezek milyen mértékben szükségesek. Az üzleti biztosítók pedig nem vásárolhatnak majd olyan szolgáltatást az állami egészségügyben, amelyik valamiféle plusz előnyt jelent.

A biztosítók örülnek is, meg nem is

Az előadásokat követő kerekaszatal-beszélgetésen a biztosítási piac szereplői és a magánellátók az államitikár előadására reagálva üdvözölték, hogy a szétválasztással a rendszer átláthatóbb és tisztább lesz, azonban számos aggodalmuknak is hangot adtak. Mint elhangzott, a kieső OEP-finaszírozás miatt leginkább a diagnosztika és a betegszállítás kerül veszélybe.

Karai Gábor, az Advance Medical Hungary Zrt. ügyvezetője úgy vélte, ha a privát betegeket és az általuk jelentett bevételt távol tartják a közintézményektől, azokban konzerválódik a forráshiány, még nagyobb gondot jelent majd az emberi erőforrás kérdése, az ellátás szinvonala pedig romlik. Takács Zoltán, a Főnix-Med Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentős kapacitások szabadulnak majd fel a magánellátóknál. A magnellátásban megjelenő betegek valójában többletszolidaritást vállalnak, miután ugyan járulékfizetők, de nem veszik igénybe az ellátásokat - tette hozzá.

Juhos András, az Uniqua biztosító igazgatósági tagja a legfontosabb üzenetnek azt látta, hogy tiszta, átlátható rendszer lesz, átfedések nélkül, ami szerinte nincs ellentmondásban azzal, hogy a vegyes finanszírozás felé kell elvinni az egészségbiztosításokat. Paál Zoltán, a Generali Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese a várólisták növekedését és parlagon heverő kapacitásokat látja a legnagyobb veszélynek.