A versenyszféra nominális bérdinamikája változatlanul visszafogott - ez segítheti a visszafogott inflációs környezet fennmaradását - véli a jegybanki stáb. A közeljövőben folytatódhat a foglalkoztatottság bővülése, ehhez a közfoglalkoztatás mellett a versenyszféra is hozzájárul.

Az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac mellett a vállalati jövedelmezőség és a termelékenység javulása is a reálbérek emelkedése irányába hat. Az MNB előrejelzési horizontja első felében a versenyszférában továbbra is mérsékelt béremelések számít, az alacsony inflációs környezethez alkalmazkodó inflációs várakozások miatt. Később azonban az inflációs céllal konzisztens értékre erősödő versenyszféra bérezést vár a reálbérek és az inflációs ráta emelkedésével összhangban.

Nem aggódunk a görög válság miatt

Az MNB soros figyelemmel kíséri a görög fejleményeket. Bár közvetlen csatornán nem vagyunk érintettek, ám indirekt hatások az eurózónán keresztül érhetnek minket - állapította meg Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója.

Véleménye szerint jó hír, hogy az utóbbi hetekben a forint kevésbé bizonyult sebezhetőnek. Ilyen turbulens időszakban a menedékdevizák tovább erősödhetnek. A maradék magyarországi svájci frank alapú hiteleknek viszont nincs érdemi pénzügyi stabilitási hatása.

A vállalatai hitelek piacán az MNB arra számít, hogy az nhp-n kívül a banki hitelkínálat is erősödik. A lakossági fogyasztás erősödése pedig tartósan erősítheti a hitelkeresleti oldalt is - sorolta Virág.

A beruházások aránya továbbra is stabilan 20 százalék felett alakulhat, ugyanakkor magánberuházások aránya nőhet. Ezt segíti az nhp+, emellett az MNB a háztartások beruházási aktivitásának emelkedésére is számít, a lakáspiac élénkülése, valamint a lakástámogatási rendszer kiterjesztése nyomán.

A jövő évi adókiengedés 1 százalékkal javítja a lakosság jövedelmi helyzetét, elsősorban a kétgyermekeseknél, ahol ez elérheti a 3 százalékot is. Az szja-kulcs 15 százalékra való csökkentése 107 milliárd forinttal növeli a háztartások elkölthető jövedelmét. Ezt részben ellensúlyozza, hogy a közfoglalkoztatottak nélküli állami bruttó keresettömeg 2016-ban a korábban gondoltnál kisebb mértékben emelkedhet, mivel marad az általános nominális bérbefagyasztás a közszférában. Jövőre a másik fő adóintézkedés a két gyermek után járó családi kedvezmény havi 20 ezer forintról 25 ezer forintra történő emelése. A családi kedvezményt igénybe vevő átlagos kétgyerekes adózó számára a kedvezmény növelése önmagában további 2 százalékpontos kulcscsökkentésnek felel meg. A három vagy több gyerek után kedvezményt igénylő adózók átlagosan fél százalékpontos adócsökkentést fognak érzékelni, mert egy részük számára a családi kedvezmény már az eddig szabályok mellett is nullára vagy annak közelébe csökkentette az szja- és vonatkozó járulékfizetési kötelezettségüket.

Fokozatosan nőhet az infláció, ezzel együtt idén és jövőre is elmarad a 3 százalékos középtávú céltól, és csak 2016 végén kerülhet annak közelébe. Az infláció a következő hónapokban már stabilan a pozitív tartományban maradhat. A ráta végi emelkedését eredményezi a tavaly őszi szabályozottár-csökkentés mellett a korábbi jelentős üzemanyagár-csökkenés bázishatása is. Az infláció idén éves átlagban 0,3, míg jövőre 2,4 százalék lehet. A húsáfa-csökkenés inflációs hatása 0,1-0,2 százalék lehet. Az MNB előrejelzése a költségsokkok fokozatos kifutására számít, miközben a belső kereslet élénkül.

A monetáris tanács a három alternatív pálya között az előzőekkel szemben már csak egy olyat azonosított, amely további enyhítést eredményezhet, míg kettő a szigorítás felé mutat. Ennek az lehet az üzenete, hogy közeledhet a kamatcsökkentési ciklus alja - állapította meg Palotai Dániel.

MNB prognózisának főbb számai
Kép: Forrás: MNB