Végrehajtó vitt el egy festményt a Nemzeti Múzeumból - nézze meg a képeket!

Ha nem is egyszerűen, de végül a jogos tulajdonosához került a Sigray család képtárának egyik festménye. Az eset különlegessége, hogy végrehajtó intézkedett pénteken a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Szakonyi Péter, 2007. november 9. péntek, 15:35
Fotó:

Fotó: Pelsőczy Csaba

Amint arról a Napi Gazdaság pénteken beszámolt, hosszú tárgyalások után peres eljárásban kötelezte a bíróság a Magyar Nemzeti Múzeumot arra, hogy kiadja a főnemesi család képtárának egy darabját. Ez péntek délben meg is történt - ami mind ez ideig példátlan eset, mert ugyan a magyar állam ellen féltucatnyi hasonló per indult már, de végrehajtáshoz még nem folyamodtak az örökösök.

Az 1947-ben New Yorkban elhunyt gróf Sigray Antal a két világháború közti időszak egyik meghatározó legitimista politikusa volt, 1944-ben a német megszálláskor az elsők között vitték el. Műtárgyainak egy részét már 1943-ban letétbe helyezte, majd ezeket a magyar állam magáénak tekintette és elvette. A Balaton Múzeum és a Szépművészeti Múzeum azóta visszaadta az örökség egy részét, viszont a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Helikon Kastélymúzeum nem. (Állítólag a Nemzeti Múzeum hajlott volna a megegyezésre, de a kulturális tárca nem engedte kiadni a képeket.) Patay Géza ügyvéd végül egy kép esetében próbapert kezdeményezett, ennek megnyerése után következett a mostani akció.

Az állam nem csak ezt a gyűjteményt "tette magáévá". A páratlanul gazdag Herzog- és Hatvany-gyűjteményekről még ma sincs jogerős ítélet. Dános Géza 1948-ban letéti szerződést kötött a Szépművészeti Múzeummal, és 31 képet - köztük Szinyei Merse, Székely Bertalan és Rippl Rónai alkotásait - helyezett letétbe. Az USA-ba távozott Dánosék 1954 óta próbálták visszaszerezni festményeiket - fiaik 2000-ig tárgyaltak a kormánnyal, de az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi megállapodásra hivatkozva nem kapták vissza őket. Az első fokon lezajlott perben harminc képet nekik ítélt a bíróság.
Négy Munkácsy-festmény viszont 2002-ben visszakerült az egykori tulajdonos leszármazottaihoz. Az Auschwitzban elpusztított Vida Jenő 1944-ben egy kiállításra adta kölcsön képeit a Szépművészeti Múzeumnak, majd a németek bevonulása után a múzeumot bízta meg a festmények őrzésével. Az állam itt is az elbirtoklás, az államosítás és az állampolgárság kérdésével próbálta megkérdőjelezni Vida, illetve az örökösök tulajdonjogát.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

turán, 2007.11.10 00:19

Mi az, hogy nem kapják vissza? Persze, hogy nem kapják vissza azokat, a magyarok számára felbecsülhetetlen értékkel bíró műremekeket! Miért kerülnének deportáltak magántulajdonába vissza? Miért sajátítaná ki néhány mocsok pénzember azokat az értékeket, amik egy egész nemzetet illetnek meg? Ezt
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html