Augusztusban az ipari termelés volumene 0,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt augusztusi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.) Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,2 százalékkal csökkent.

Az ipari export volumene 2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,7, a 18 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 6,6 százalékkal emelkedett.

Kapcsolódó

Az ipar belföldi értékesítése 1,3 százalékkal mérséklődött, ezen belül a feldolgozóiparé 0,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 0,2 százalékkal emelkedett, míg a csekély súlyú bányászaté 0,3 százalékkal csökkent. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártásban számottevően lassult a növekedés üteme: augusztusban a kibocsátás csak 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A júliusihoz képest szerény mértékű bővülés elsősorban a 2018. évitől eltérő nyári leállással függ össze. A közúti gépjármű gyártásának volumene 0,9 százalékkal csökkent, ugyanakkor a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 4,5 százalékkal emelkedett.

A feldolgozóipari termelés több mint 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,9 százalékkal bővült. A két legjelentősebb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 29, a híradástechnikai berendezés gyártása 1,7 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari termelésből több mint 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,2 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva, főként a hazai eladások kedvezőtlen alakulása következtében, a külpiaci eladások nőttek.

Az alágazatok közül a legnagyobb súlyt (25 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 0,2 százalékkal mérséklődött, míg a második legjelentősebb italgyártás 8,2 százalékkal visszaesett. Mindössze négy alágazatban regisztrált növekedést a KSH, leginkább, 10,6 százalékkal a legkisebb súlyú halfeldolgozás, -tartósításban emelkedett a volumen.

A legnagyobb mértékben, 9,8 százalékkal a feldolgozóipar 2,8 százalékát képviselő gyógyszergyártás bővült, elsősorban a kivitel számottevő növekedésének köszönhetően.

Magyarország régiói közül az ipari termelés Közép-Dunántúlon (4,4 százalék), Dél-Alföldön (2,1 százalék), valamint Dél-Dunántúlon (1,5 százalék) csökkent. A többi régióban 1,4 és 5,7 százalék közötti volt a növekedés, a legnagyobb mértékű Észak-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,8 százalékkal kisebb volt a 2018. augusztusinál. Az új belföldi rendelések 0,7 százalékkal nőttek, míg az új exportrendelések 6,9 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány augusztus végén 6,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2019. január-augusztusban az előző év azonos időszakához képest. Az ipari termelés 5,6 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene 6,2, a 37 százalékot képviselő hazai értékesítésé 6,4 százalékkal bővült.

Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben Pest régióban (8,9 százalék), a legkevésbé Észak-Magyarországon (0,5 százalék).