A szocialista politikus szerint nem volt egységes a politikai elképzelés arról, mi a fontosabb rövid és hosszú távon: a szociális gondoskodás biztosítása, a kitűzött beruházási programok fenntartása, vagy az uniós forrásokhoz a kellő saját erő biztosítása. A hiánycsökkentés érdekében megjelenő kezdeményezéseket a politikai erők nem támogatták, legkevésbé az ellenzék, amely politikai ellenakciókat is szervezett - hangsúlyozta.

Az uniós elszámolás, például a Gripen repülők beszerzéséé és az autópálya-építéseké többször is változott, az utóbbi éppen az MNB akkori alelnöke, Szapáry György 2005-ös kezdeményezésére. Ezek mind hatással voltak a hiány mértékére - tette hozzá a volt pénzügyminiszter.

Dancsó József, az albizottság fideszes elnöke arról érdeklődött: figyelmeztette-e Veres János pénzügyminiszterként a kormányt arra, hogy rossz úton halad, és számon kérte-e a strukturális reformok elindítását.

Veres János válaszában emlékeztetett arra: a 2006-os kampányban minden felszólalásában egyértelművé tette, hogy az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás és az önkormányzati rendszer átalakítása nem tűr halasztást. Vitatta azt is, hogy ne indultak volna reformok, legalább is úgy vélte: több olyan változást is elindított az akkori kormány, amelyek sokkal inkább tekinthetők reformnak, mint a magán-nyugdíjpénztári rendszer mostani átalakítása. Veres aláhúzta: mindenkor legjobb tudása és a miniszteri esküje szerint járt el.

A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta: a pénzügyi válság hatására az addigi gyakorlatot át kellett gondolnia a politikusoknak. Ezt követően olyan kérdések is napirendre kerülhettek, amelyek korábban tabunak számítottak, így alakult át a 2009-es, 2010-es költségvetés szerkezete is.

Veres nem tartotta szerencsésnek, illetve szakmailag indokolhatónak egy zárt periódus vizsgálatát, hiszen több olyan döntés is hatással van a deficitre, amelyek ezt megelőzően, vagy ezt követően születtek. Példaként említette, hogy a mostani nyugdíjpénztári elszámolási gyakorlat 10 éves megtakarítási periódust értékel át, látszólag csökkenő államadósságot mutat, de nem szabad elfeledkezni a hosszú távon jelentkező, az államot terhelő nyugdíjfizetési kötelezettség emelkedéséről sem.

A volt pénzügyminiszter szerint többször, nyilvánosan is felhívta a figyelmet a szükséges változtatásokra, a 2006-os kampányban például mind a 140 felszólalásában felsorolta a megreformálandó terülteket.

Veres csatlakozott elődje, László Csaba nyilatkozatához, amelyet a volt pénzügyminiszter az albizottság előző ülésén olvasott fel és amelyben egyebek mellett leszögezte, hogy miniszteri esküjének megfelelően végezte munkáját és arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizottság csak politikai felelősségéről nyilatkozhat.

Babák Mihály és Márton Attila fideszes politikusok a konkrétumokat hiányolták Veres beszámolójából és úgy vélték: az államadósság növekedésében megállapítható a kormányzati és miniszteri felelősség. Érdeklődtek egyebek között a Budapest Airport eladásából befolyt pénz felhasználásáról, a Malév eladásáról, és a Fidesz-kormány által a következő, szocialista kabinetre hagyott több mint 300 milliárd forint sorsáról.

Veres az utóbbit legendának nevezte és emlékeztetett rá, hogy az átadás-átvételi dokumentumok szerint a rendelkezésre álló források 80 százalékát már elköltötte a Fidesz vezette kormány 2002 első öt hónapjában.

A reptér eladásából befolyt pénz felhasználását a zárszámadási törvény rögzítette, a Malév vevője pályázaton bizonyult a legjobb ajánlattevőnek és a légitársaságot nem az előző szocialista kormány hagyta csődbe jutni, már 2002-ben is veszteséggel örökölték - tette hozzá.

Dancsó József a 2005-ös öt százalékpontos áfacsökkentés, majd emelés indokait és a 2009-es költségvetés áttervezését firtatta. Veres szerint nagy volt a vita az áfacsökkentés várható hasznáról, de úgy fogalmazott: még nem telt el elég idő ahhoz, hogy erről beszéljen.

Babák Mihálynak a költségvetések és a zárszámadások eltérését illető kritikai megjegyzéseire azt válaszolta: nem igaz, hogy azok "nem voltak köszönőviszonyban", sőt, voltak évek, - az ő minisztersége alatt kettő is - amikor a hiány jobban alakult a konvergenciajelentésben és a költségvetésben szereplőnél is.

Dancsó József a meghallgatást az ülés végén "tanulságos beszélgetésnek" nevezte, de, mint mondta: a tény az, hogy 8 év alatt 30 százalékkal nőtt a GDP arányos államadósság, amelynek okait tovább kell keresni.

Az albizottság következő, jövő heti ülésén Oszkó Péter volt pénzügyminisztert hallgatja meg.