Magyarország csak akkor lesz képes a GDP-arányos államháztartási hiányt a maastrichti követelménynek megfelelő 3 százalék alá szorítani, ha az elsődleges költségvetési egyenleg pozitívvá válik, hiszen az államadósság törlesztése önmagában a GDP 3 százalékát jelenti - mondta a pénzügyminiszter az MTA Világgazdasági Kutatóintézet által rendezett magyar-ukrán tudományos konferencián. Veres kifejtette: eredményszemléletben az idei várható 6,4 százalékos államháztartási hiány után, jövőre 4,3 százalékot tartalmaz a konvergenciaprogram, 2009-ben 3,2 százalékot, amely már pozitív elsődleges egyenleg mellett valósulhat meg. A demográfiai helyzet miatt a következő évtizedekben konfliktusok várhatók a nyugdíjrendszerben, ami vagy "nem megfelelő színvonalú ellátás", vagy a korábbiaknál jóval nagyobb költségvetési kiadás mellett oldható fel - jelezte Veres, hozzátéve, hogy ez indokolja a nyugdíjreformot. Noha az egészségügyi reform sok konfliktust hozott, de 2007-ben először a költségvetési előirányzaton belül marad az egészségügyre fordítandó összes államháztartási kiadás - jelentette ki a pénzügyminiszter. Magyarázatként hozzátette, hogy sikerült a gyógyszertámogatási előirányzatot "olyan szabályozással körülbástyázni, amelynek nyomán a gyógyszerkassza a tervezett keretek között maradhat". Veres János ismertette az ötpárti előkészítéssel folyó új költségvetési szabályozást, amelynek keretében a költségvetési fejezeteknél egyensúlyi tartalékképzést és pozitív elsődleges egyenleget kívánnak előírni. Tárgyalások folynak arról, hogy az új szabályok fenntartható államadósság szintet, az önkormányzati adósságszint korlátozását tartalmazzák, valamint költségvetési plafont valamennyi költségvetési fejezetnél - jelezte a pénzügyminiszter. "Mindezt egy újonnan létrehozandó szervezet, az Országgyűlés Költségvetési Hivatala értékelné azzal a szándékkal, hogy a beérkező költségvetési javaslatok hatását ez a szervezet mutassa be és tegye átláthatóvá" - hangsúlyozta Veres János.