Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Az új Széchenyi terv Zöldgazdaság-fejlesztési programjának célkitűzése szerint 2020-ig Magyarországon 150-200 ezer új munkahely jöhet létre a zöldgazdaság-fejlesztés révén, ezen belül a megújuló iparágban legalább 70 ezer új munkahellyel számolnak a kormányzatnál.

Meglehetősen ambíciózusnak tekinthető a Megújuló Cselekvési Terv és az ÚSZT által kijelölt cél - véli Varga Katalin, az Energiaklub megújuló energia projektvezetője. Az Új Széchenyi Terv megjelent pályázatai között vannak olyanok, amelyek elősegíthetik a munkahelyteremtést, így például a "megújuló energia alapú térségfejlesztés" című pályázat, illetve a többi megújulóenergia-hasznosítást ösztönző kiírás.

A megújulóenergia-termelés decentralizált, helyi jellege miatt valóban alkalmas helyi munkahelyek teremtésére a szakember szerint. A munkahelyi hatás egy fontos addicionális érv lehet a megújulók mellett, de el kell kerülni azt, hogy elsősorban ezen szempont szerint értékeljük az egyes technológiákat - véli Varga Katalin, aki szerint a legfontosabb szempontnak továbbra is annak kell lennie, hogy mennyiben és milyen költséggel segítik a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedést.

Exportra gyártani

A legnagyobb lehetőségek a nemzetközi tapasztalatok alapján két területen jelentkeznek, egyrészt a gyártás, összeszerelés terén, másrészt a mezőgazdaságban. Ezért a legnagyobb foglalkoztató iparágak a megújulók terén globálisan is a gyors fejlődést mutató szél-és napenergia-ipar, illetve a bioüzemanyagok előállítása. Az Európai Szélenergia Szövetség felmérése alapján komoly foglalkoztatóként jelenhet meg a kutatás-fejlesztési, valamint tanácsadási terület is.

A Berkley Egyetem kutatói az egyes technológiák élettartama szerinti munkahelyteremtő hatásait vizsgálták beépített kapacitásra, illetve a megtermelt energiamennyiségre vonatkoztatva. Az Energiaklub által is idézett eredményeikből kiderült, hogy a megújulóenergia-szektor több munkahelyet teremt a hagyományos energiákhoz képest, akár a beépített kapacitásra, akár a megtermelt energiamennyiségre, akár a beruházási költségekre vetítjük. A Deloitte pedig a Spanyolországi Szélenergia Ügynökség (AEE) számára készített elemzésben jutott hasonló következtetésre.

Az energiahatékonysági intézkedések és beruházások pedig még ennél is kedvezőbb hatással lehetnek a munkahelyek számára. A szigetelési munkálatok, nyílászárók cseréje, fűtési rendszerek korszerűsítése tipikusan helyi munkaerőt igényelnek. Az Egyesült Államokban tizenhétszer több munkahelyet adnak az előbbi szakmák, mint a megújulóenergia-szektor - áll az Energiaklub anyagában.

Kiszámíthatatlan környezetben

Ahhoz, hogy valóban munkahelyek létesüljenek a megújulóenergia-iparban, beruházásokra lenne szükség - fogalmaz Varga Katalin, hozzátéve, hogy ez a jelenlegi kiszámíthatatlan környezetben erősen kétséges. Másrészt keresletet kell teremteni az egyes megújulóenergia-technológiák iránt, amihez még mindig jelentős ismeretterjesztő tevékenységre van szükség mind a lakossági, mind a vállalkozói, különösen az önkormányzati szférában. Emellett nem ártana több képzést kínálni az egyes technológiák beüzemeléséhez, karbantartásához sem.

Jelenleg még az sem ismert pontosan, hogy napjainkban mennyien dolgoznak a megújulóenergia-szektorban. Hiányzó statisztikák és pontos felmérések miatt csak becslések állnak rendelkezésre, ma jelenleg pár ezer főt foglalkoztathat a magyarországi megújulóenergia-szektor - mondta Varga Katalin.

Túlzott optimizmus

Vannak, akik sötétebben látják a lehetőségeket. A zöldgazdaság területén új munkahelyeket teremtő beruházások azt a veszélyt hordozzák, hogy a gazdaság más területein csökkentik a foglalkoztatottságot - idézi a Reuters Björn Lomborg, a dán "szkeptikus környezetvédő" vonatkozó tanulmányát, amely szerint a zöldenergetika területén létesülő új állások gyakran túlságosan optimista előrejelzéseken alapulnak. A tanulmány szerint a zöldenergia területén gyakran hatalmas támogatások szükségesek új munkahelyek teremtéséhez, igaz, az egyes technológiák esetében eltérő mértékű dotáció lehet indokolt.

A tanulmány elkészítésében részt vállaló Gurcan Gulen, az University of Texas közgazdász professzora szerint ezen új technológiák aggresszív eröltetése sokba fog kerülni a társadalmaknak, mivel dráguló energiát, a beszerzési erő, a foglalkoztatottság és a GDP csökkenését eredményezheti. A kutatók szerint a légszennyezés mérséklése egyértelműen a tiszta technológiák mellett szól, ám az új állások létrejötte a fentiekből következően nem lehet érv a hagyományos energiahordozók ellen.

Az egyes megújulóenergia-iparágak eltérést mutatnak abból a szempontól, hogy egy megawatt kapacitás létrehozásához és üzemeltetéséhez átlagosan hány főre van szükség (forrás: Energiaklub):