Veszélyben a nyugdíjpénzek

Majdnem másfél millió honfitársunknak van tagsági viszonya önkéntes nyugdíjpénztárakban, de csak 30 százalékuk igényelt vissza szja-t saját megtakarítása után. A tőke akkor is megmarad, ha sem a munkáltató, sem a magánszemély nem fizet a pénztárba, ám a hozamból levonhatja a pénztár a költséget.
Lajkó Éva, 2012. július 24. kedd, 17:28
Fotó: Napi.hu

A saját zsebből önkéntes nyugdíjpénztárba befizetők átlagosan évi 60 ezer forintot tettek nyugdíjpénztári számlájukra 2010-ben. Egyre nagyobb azonban azoknak a száma, akik rendelkeznek önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, de jelenleg sem a pénztártag, sem a munkáltatója nem fizet rá tagdíjat, megtakarítást. A többség számára a megszüntetés jóformán lehetetlen opció, a költségeket viszont valamiből fizetni kell - adott esetben az addig összegyűlt tőke hozamából. A nyugdíj-előtakarékossági (nyesz)-számlánál nincs minimum tagdíj, azaz kötelező rendszeres befizetés, az éves fenntartási költség pedig rendkívül alacsony, erre a számlára viszont sosem fizettek cafateria-juttatásként a munkáltatók.

Munkáltatói befizetés nélkül nem megy

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatainak összevetése alapján az önkéntes nyugdíjpénztári tagság legfőbb motivációja a munkáltatói, jellemzően cafateria-juttatásként adott befizetés. A szja-visszatérítési táblázat számai alapján ugyanis a magánszemélyek már 2010-ben is mindössze átlagosan havi 5 ezer forintot fizettek saját zsebből az önkéntes nyugdíjpénztárba.

A munkáltatói befizetések adózási szabályai azonban igen hektikusan változtak az utóbbi években - tájékoztatott Fata László cafateria-szakértő. Adott értékhatárig (amelyet a minimálbérhez kötöttek) adómentes juttatás volt 2009-ig az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, 2010-ben 25 százalék közterhet kellett utána fizetni, 2011-ben ez 19,04 százalékra csökkent, 2012-ben pedig 30,94 százalékra növekedett, ami nagy valószínűséggel negatívan befolyásolja majd a juttatás népszerűségét. Ez pedig a pénztártagoknak és a pénztáraknak is növekvő gondokat okozhat.

Több mint egyharmad nem fizet a számlájára

A szabályozás lehetővé teszi a befizetések ideiglenes szüneteltetését, a pénztárak alapszabályai határozzák meg a részleteket - közölte Binder István, a PSZÁF szóvivője. Statisztikáik szerint a tagok több mint egyharmada bejelentés nélkül szüneteltette a befizetéseket 2012 első negyedévében, ez a szám némileg nőtt azóta. Néhány százalék a pénztárral egyeztetve szüneteltet vagy fizeti a minimális, általában havi 2-4 ezres tagdíjat. Ha ennyit sem képes fizetni, a pénztár a  hozam erejéig a tag már felgyűlt vagyonából is vonhatja a működési költségeket, de a tőkéből nem. Az önkéntes nyugdíjpénztárból a nyugdíjkorhatár betöltése előtt viszont csak a 10 éves várakozási idő letelte után, általában csak különféle adók-járulékok befizetése mellett lehet pénzt felvenni, tehát a legtöbb esetben a számla megszüntetése sem valódi lehetőség.

Csak néhány pénztár növelte taglétszámát

Az összese 52 működő önkéntes nyugdíjpénztár méretének szórása igen nagy. A PSZÁF táblázata alapján a 3M Önkéntes Nyugdíjpénztár a legkisebb taglétszámú, 2011-ben 69 fővel (amihez 114 millliós vagyon tartozik), a legnagyobb pedig az OTP önkéntes nyugdíjpénztára 229 ezer fővel és 106 milliárd forintnyi vagyonnal. A legtöbb pénztárban csökken a tagok száma,  évi néhány ezer fő a tipikus veszteség a nagyobbaknál. Az Erste és az ING növelte tagjainak létszámát, az Allianznál, az Aegonnál és a Generalinál nagyjából változatlan maradt a taglétszám.

Az öt legnagyobb zárt és nyílt nyugdíjpénztár taglétszáma

Tagok száma (fő)



Tagok száma (fő)

Nyílt20112010
Zárt20112010
OTP229151237177
Honvéd4037241616
Allianz223682225603
Vasutas2502827263
Aegon195211203261
Postás2499226601
MKB9447897803
Első Rendőri Kieg.1016711903
ING9262286006
Richter63456162
Forrás: PSZÁF

Csökken a nyugdíjpénztár népszerűsége, nőtt a nyesz-é

Az önkéntes nyugdíjpénztárba a NAV kimutatásai szerint évről évre csökken a magánszemélyek által befizetett összeg, és a befizetők száma is jelentősen csökkent (a 2011-es adatokat augusztus végére összesítik).  Nőtt viszont a nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számlával rendelkezők száma, az általuk befizetett összeggel együtt. Ők fejenként legalább évi 320 ezret (havi 26 ezer) tettek félre 2010-ben, ami után átlagosan 96 ezer forintos visszatérítésre voltak jogosultak. Feltételezhető, hogy néhányan az adóoptimalizáláshoz szükségesnél valamivel többet is tettek a számlára, aminek összege nem jelent meg a bevallásokban, a létszámadatból pedig azok hiányoznak, aki abban az évben nem gyarapították a számlát, így adókedvezménnyel sem éltek.

2011-től az eddig harminc százalékról húszra csökkent az adóvisszatérítés mértéke mindkét megtakarítási formánál (de változatlan összeghatárral, ami általában 100 ezer, a 2020. január elseje előtt nyugdíjba menőknél pedig 130 ezer) az szja-szabályok változása miatt, tehát magasabb befizetett összegre van szükség a teljes adóoptimalizáláshoz.

Adóvisszatérítés összege önkéntes nyugdíjpénztári befizetés vagy nyesz-befizetés után




Adóév


Megnevezés

20062007200820092010
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 30%-a, max. 100, ill. 130ezer Ft
Összeg (millió forint)86108851780768306914


Sort kitöltők száma (fő)481948476786465300422927386631
Nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) befizetett összeg 30%-a, max. 100, illetve 130ezer Ft
Összeg (millió forint)12212482263526903234


Sort kitöltők száma (fő)1243924082273732910233683
Forrás: NAV
Barátainktól kérdezzük, a bankbetét, a nyugdíjpénztár vagy a nyesz a jobb?
A mostani hozamszinteket és költségeket tekintve sok szakértő szerint a rugalmasabb TBSZ-számlán vagy akár egy sima akciós bankbetéten elérhető nyereség veri a nyesz-és nyugdíjpénztári elérhető hozamokat, amit csak részben enyhít a lecsökkentett adóvisszatérítés. Valódi előnye a nyesznek vagy a nyugdíjpénztárnak azoknál van, akik néhány éven belül nyugdíjba vonulnak és jelentősebb összegeket tudtak-tudnak nyugdíjcélra félretenni.

A magyarok leginkább családtagjaik és barátaik tanácsaira hallgatnak nyugdíjcélú befektetéseiket illető döntéseikben, derült ki az AEGON megbízásából végzett, kilenc országot érintő, nemzetközi kutatásból. A második legfontosabb információforrás máshol a banki és pénzügyi tanácsadók köre (magyaroknál ez csak 48,7 százalék), itt inkább a professzionális pénzügyi tanácsadókra hallgatna 61,4 százalék. Valamivel többen hisznek a biztosítási ügynöknek is, mint máshol: az átlag 36, a magyar érték 39 százalék.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rw, 2012.07.26 13:25

@Zodiakus:
Én ezt értem és ezzel nagyon nem is vitatkoznék. A megjegyzésem annak szól ha valaki mellébeszéléssel elviszi a témát.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2012.07.26 12:05

@rw: Magyarországnak két fontos alapon áll a gazdaságpolitikája.És ez pártoktól független.
Az első.Nincs hosszútávú,de még középtávú elképzelés se hogy mit és hogy kéne.Rögtönzés van.
A második.Buli,haverok,lenyúlt milliárdok.
A többi csak a nép etetésére papírra,és mikrofonba mondott üres szavak.
Gondolom érthető ......
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2012.07.26 11:58

@VoIe: Ez is egyfajta hozzáállás.Még azt se mondom hogy ezzel egyedül vagy.Érdekes évtizedekben élünk.Bármelyik ország,bármikor tönkremehet.
És ....és ha az is ahol élsz,akkor hirtelen felfedezed hogy te magyar vagy???Argentína,mond ez neked valamit?Sokan visszajöttek onnan mikor az ország becsődölt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

obsi, 2012.07.26 11:00

Nagyon nagy hiba volt a mnyp.ak kötelező eltörlése.
Legalább lett volna összehasonlítási alap.
Én biztosan az állami mellett döntöttem volna.
A verseny is jót tett volna mindkét "ágazatnak".
A mnyp.-ak hozták volna az USA eü.-i modelljét.

A legnagyobb hiba a mnyp.-ak évekig tartó "felügyeletének" a hiánya.
Úgy garázdálkodtak ahogyan akartak.
Tőlem az AXA befizetéseket lopott el nem is beszélek a mínuszos hozamokról.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Archer58, 2012.07.26 10:47

@obsi: Csak belebeszélek megint. Az mnyp is ismeri a szolidaritást. Amikor a tag nyugdíjba vonul, életjáradékra váltják a felhalmozott megtakarítást. Honnan lehet tudni, meddig él a tag? Sehonnan. Minden évben kiszámolják mennyi a születéskor várható élettartam férfiakra, nőkre, összeadják, osztják kettővel, na annyi. Ez most azt hiszem úgy 75 év körül van. Itt. A tag hatvanöt évesen nyugdíjba vonul, statisztika szerint még él ugye 10 évig, biztosítótól járadék vásárlás úgy, hogy megy a megtakarítás szolgáltatási portfólióba, ami alacsony kockázatú befektetés. Kiszámolják erre a havi járadékot 10 évre és folyósítják. Mi van akkor, ha tovább él? Hát tovább folyósítják. Miből? Nem mindenki éri meg a 75-öt, aki csak pl. 71 évig élt, annak benn ragad a pénze, és abból fedezik a többi járadékát, aki tovább él. Persze ez az elmélet, mert a járadékszolgáltatásra vonatkozó törvényt nem tudták 1998-tól 2010-ig megalkotni.
Akinek erre eszébe jut az öröklés, hát az is van. A felhalmozási időszakban. Utána már nincs. Persze lehet kötni kettő, vagy több életre is járadékfolyósítást - pénztárak alapító okirata - de persze ebben az esetben minden bizonnyal kevesebb a havi járadék. Jelen pillanatban a 75 ezer tag várja, hogy mi lesz. Eddig úgy tűnik, nincs nagy vész.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html