A saját zsebből önkéntes nyugdíjpénztárba befizetők átlagosan évi 60 ezer forintot tettek nyugdíjpénztári számlájukra 2010-ben. Egyre nagyobb azonban azoknak a száma, akik rendelkeznek önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, de jelenleg sem a pénztártag, sem a munkáltatója nem fizet rá tagdíjat, megtakarítást. A többség számára a megszüntetés jóformán lehetetlen opció, a költségeket viszont valamiből fizetni kell - adott esetben az addig összegyűlt tőke hozamából. A nyugdíj-előtakarékossági (nyesz)-számlánál nincs minimum tagdíj, azaz kötelező rendszeres befizetés, az éves fenntartási költség pedig rendkívül alacsony, erre a számlára viszont sosem fizettek cafateria-juttatásként a munkáltatók.

Munkáltatói befizetés nélkül nem megy

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatainak összevetése alapján az önkéntes nyugdíjpénztári tagság legfőbb motivációja a munkáltatói, jellemzően cafateria-juttatásként adott befizetés. A szja-visszatérítési táblázat számai alapján ugyanis a magánszemélyek már 2010-ben is mindössze átlagosan havi 5 ezer forintot fizettek saját zsebből az önkéntes nyugdíjpénztárba.

A munkáltatói befizetések adózási szabályai azonban igen hektikusan változtak az utóbbi években - tájékoztatott Fata László cafateria-szakértő. Adott értékhatárig (amelyet a minimálbérhez kötöttek) adómentes juttatás volt 2009-ig az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés, 2010-ben 25 százalék közterhet kellett utána fizetni, 2011-ben ez 19,04 százalékra csökkent, 2012-ben pedig 30,94 százalékra növekedett, ami nagy valószínűséggel negatívan befolyásolja majd a juttatás népszerűségét. Ez pedig a pénztártagoknak és a pénztáraknak is növekvő gondokat okozhat.

Több mint egyharmad nem fizet a számlájára

A szabályozás lehetővé teszi a befizetések ideiglenes szüneteltetését, a pénztárak alapszabályai határozzák meg a részleteket - közölte Binder István, a PSZÁF szóvivője. Statisztikáik szerint a tagok több mint egyharmada bejelentés nélkül szüneteltette a befizetéseket 2012 első negyedévében, ez a szám némileg nőtt azóta. Néhány százalék a pénztárral egyeztetve szüneteltet vagy fizeti a minimális, általában havi 2-4 ezres tagdíjat. Ha ennyit sem képes fizetni, a pénztár a  hozam erejéig a tag már felgyűlt vagyonából is vonhatja a működési költségeket, de a tőkéből nem. Az önkéntes nyugdíjpénztárból a nyugdíjkorhatár betöltése előtt viszont csak a 10 éves várakozási idő letelte után, általában csak különféle adók-járulékok befizetése mellett lehet pénzt felvenni, tehát a legtöbb esetben a számla megszüntetése sem valódi lehetőség.

Csak néhány pénztár növelte taglétszámát

Az összese 52 működő önkéntes nyugdíjpénztár méretének szórása igen nagy. A PSZÁF táblázata alapján a 3M Önkéntes Nyugdíjpénztár a legkisebb taglétszámú, 2011-ben 69 fővel (amihez 114 millliós vagyon tartozik), a legnagyobb pedig az OTP önkéntes nyugdíjpénztára 229 ezer fővel és 106 milliárd forintnyi vagyonnal. A legtöbb pénztárban csökken a tagok száma,  évi néhány ezer fő a tipikus veszteség a nagyobbaknál. Az Erste és az ING növelte tagjainak létszámát, az Allianznál, az Aegonnál és a Generalinál nagyjából változatlan maradt a taglétszám.

Az öt legnagyobb zárt és nyílt nyugdíjpénztár taglétszáma

Tagok száma (fő)



Tagok száma (fő)

Nyílt20112010
Zárt20112010
OTP229151237177
Honvéd4037241616
Allianz223682225603
Vasutas2502827263
Aegon195211203261
Postás2499226601
MKB9447897803
Első Rendőri Kieg.1016711903
ING9262286006
Richter63456162
Forrás: PSZÁF

Csökken a nyugdíjpénztár népszerűsége, nőtt a nyesz-é

Az önkéntes nyugdíjpénztárba a NAV kimutatásai szerint évről évre csökken a magánszemélyek által befizetett összeg, és a befizetők száma is jelentősen csökkent (a 2011-es adatokat augusztus végére összesítik).  Nőtt viszont a nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számlával rendelkezők száma, az általuk befizetett összeggel együtt. Ők fejenként legalább évi 320 ezret (havi 26 ezer) tettek félre 2010-ben, ami után átlagosan 96 ezer forintos visszatérítésre voltak jogosultak. Feltételezhető, hogy néhányan az adóoptimalizáláshoz szükségesnél valamivel többet is tettek a számlára, aminek összege nem jelent meg a bevallásokban, a létszámadatból pedig azok hiányoznak, aki abban az évben nem gyarapították a számlát, így adókedvezménnyel sem éltek.

2011-től az eddig harminc százalékról húszra csökkent az adóvisszatérítés mértéke mindkét megtakarítási formánál (de változatlan összeghatárral, ami általában 100 ezer, a 2020. január elseje előtt nyugdíjba menőknél pedig 130 ezer) az szja-szabályok változása miatt, tehát magasabb befizetett összegre van szükség a teljes adóoptimalizáláshoz.

Adóvisszatérítés összege önkéntes nyugdíjpénztári befizetés vagy nyesz-befizetés után




Adóév


Megnevezés

20062007200820092010
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 30%-a, max. 100, ill. 130ezer Ft
Összeg (millió forint)86108851780768306914


Sort kitöltők száma (fő)481948476786465300422927386631
Nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) befizetett összeg 30%-a, max. 100, illetve 130ezer Ft
Összeg (millió forint)12212482263526903234


Sort kitöltők száma (fő)1243924082273732910233683
Forrás: NAV

Barátainktól kérdezzük, a bankbetét, a nyugdíjpénztár vagy a nyesz a jobb?

A mostani hozamszinteket és költségeket tekintve sok szakértő szerint a rugalmasabb TBSZ-számlán vagy akár egy sima akciós bankbetéten elérhető nyereség veri a nyesz-és nyugdíjpénztári elérhető hozamokat, amit csak részben enyhít a lecsökkentett adóvisszatérítés. Valódi előnye a nyesznek vagy a nyugdíjpénztárnak azoknál van, akik néhány éven belül nyugdíjba vonulnak és jelentősebb összegeket tudtak-tudnak nyugdíjcélra félretenni.

A magyarok leginkább családtagjaik és barátaik tanácsaira hallgatnak nyugdíjcélú befektetéseiket illető döntéseikben, derült ki az AEGON megbízásából végzett, kilenc országot érintő, nemzetközi kutatásból. A második legfontosabb információforrás máshol a banki és pénzügyi tanácsadók köre (magyaroknál ez csak 48,7 százalék), itt inkább a professzionális pénzügyi tanácsadókra hallgatna 61,4 százalék. Valamivel többen hisznek a biztosítási ügynöknek is, mint máshol: az átlag 36, a magyar érték 39 százalék.