Rezignáltan vette tudomásul a parlament az idei költségvetés nyolcadik módosítását, ugyanis nem akadt egyetlen képviselő sem, aki vette volna a fáradságot, hogy a kormány javaslatához módosító indítványt terjesszen be, vagy akár hozzászóljon a hétfő éjszakai vitához. Az idei nyolcadik módosítás kis túlzással azt jelenti, hogy minden olyan hónapban legalább egyszer módosítottak a büdzsén, amikor ülésezett a parlament. Tavaly a kormány kilencszer módosította a költségvetési törvényt, ezzel beállítva minden idők hazai rekordját.

A 2013-as költségvetést tavaly december közepén fogadta el a parlament eredetileg 841,8 milliárd forintos hiánnyal, ami a GDP 2,7 százaléka volt. A parlament azonban idén több lépésben emelte a hiányt, jövő hétfőn további 39 milliárd forintos deficitnövelésről szavazhatnak a képviselő, az új hiánycél így 1089 milliárd forint lesz. Ez azt jelenti, hogy 248 milliárd forinttal - az idei GDP 0,8 százalékával - lehet magasabb a hiány az eredetileg elfogadott mértéknél. A deficitet az E.On gázüzletágának megvásárlása, a takarékszövetkezetek tervezett feltőkésítése és az önkormányzatok konszolidálása emelte.

Kapcsolódó

Így az idei pénzforgalmi hiány mértéke elérheti a GDP 3,7 százalékát, ám ennek ellenére nem indul újra Magyarországgal szemben túlzottdeficit-eljárás (edp), ugyanis nem minden hiánynövelő tételt vesz figyelembe Brüsszel a deficitcél meghatározásakor. Így hiába jár százmilliárdos kiadással és hiánynövekedéssel a nyereséges magáncégek megvásárlása nem növeli statisztikai értelemben az eredményszemléletű deficitet: így vehette meg tavaly a Mol Nyrt. 22 százalékos pakettjét is a kormány.

A KT figyelmeztett

A költségvetési módosításához a Költségvetési Tanács elkészítette elemzését, amelyben sajátos kijelentést tett. A Tanács szerint az uniós eljárás miatt fontos eredményszemléletű ESA hiány várhatóan a GDP 3 százaléka alatt marad, ám ennek "pontos mértékével kapcsolatban kockázatot jelent, hogy az Integrációs Szervezetnek nyújtott (135 milliárdos - a szerk.) vagyoni hozzájárulás ESA-módszertan szerinti elszámolása olyan kritériumoktól függ, amelyek jelenleg nem ítélhetőek meg". A KT sincs tehát egyelőre meggyőződve arról, hogy a 135 milliárd forintos kiadás nem hiánynövelő tétel-e. Amennyiben mégis az, úgy az államháztartás hiánya túllépi a 2013-ban a GDP 3 százalékát, vagyis újra nyakunkon lehet az edp. Brüsszel egyelőre nem vizsgálta a kérdést, a november 5-én kiadott prognózisában idénre 2,9 százalékos 2014-re 3 százalékos hiányt vár.

Hogy mi is ez a 135 milliárdos tétel? A parlament előtt fekvő jogszabálytervezetet múlt pénteken terjesztette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, amely szerint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapját - amit a legutóbbi szeptemberi módosítással száz milliárd forintos értékben hozott létre a parlament, további 35,5 milliárd forinttal megemelnék. A mostani módosítás 3,5 milliárdot kap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. újabb cégvásárlásokra. Az nem derül ki az előterjesztésből, hogy az MNV Zrt. mire fordítaná 3,5 milliárd forintot.

A 2014-es hiány is durván elszállhat

Nem csak a 2013-as hiánycél, de 2014-es büdzsé hiánya is megugrik egyetlen szemvillantás alatt. A kormány a múlt héten jelentette be, hogy február végéig átvállalja az önkormányzatok megmarad, 420 milliárd forintos adósságát. A kormányhatározatból az is kiderül, hogy a konszolidációt teljes mértékben 2014-es hiány terhére kell elszámolni. Így az eredetileg tervezett 924,7 milliárd forintos hiány nem tartható, hanem azt meg kell emelni 420 milliárd forinttal, vagyis a jövő évi tervezett deficit 1344,7 milliárd forint lesz, ami 2014-re várt teljes GDP 4,3 százaléka.

Ugyanakkor az adóskonszolidációs kiadások sem növelik a eredményszemléletű (esa/edp) hiányt, így a 2,9 százalékos hiánycél ettől nem kerül veszélybe. (Az államadósság sem nő, hisz az önkormányzati tartozás is beletartozik e körbe.) A 420 milliárdos adósság évi 20-30 milliárdos kamatát ugyanakkor a költségvetésnek kell a jövőben megfizetnie, ez pedig épp a GDP 0,1 százaléka. Mivel a kormány 2014-re 2,9 százalékos hiánycélt tervez a plusz 0,1 százalékos kiadásnövelés azt jelenti, hogy a kormánynak csökkentenie kell vagy a kiadásokat vagy a tartalékokat. Az adóskonszolidáció szálainak elvárására november 20-ig kapott határidőt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány november 12-re datált határozata szerint, akkor kiderül, hogy milyen kiadásokat csökkent az NGM, esetleg beveti a szakállas trükköt és megemeli papíron az adóbevételeket - mondjuk az online kasszák bevezetésre hivatkozva.

Az államháztartás pénzforgalmi egyenlege (milliárd forint)
2001-454,9
2002-1616,2
2003-1054,3
2004-1284,1
2005-984,4
2006-2056,4
2007-1291,4
2008-910,6
2009-924,9
2010-869,8
2011-1734,4
2012-576,2
2013-1089,8
2014-924,7 (-1344,7)
Forrás: PM,NGM,költségvetési tervezetek