Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A jegybank elnöksége - Simor András, Király Júlia, Karvalits Ferenc - rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a költségvetéssel kapcsolatban. Erre azért került sor, mert a jegybank nem kapott tájékoztatást a költségvetésről és a törvényben biztosított jogával nem tudott élni.

Az államháztartás jelenlegi helyzete kedvező az elmúlt évek költségvetési intézkedéseinek köszönhetően, a recesszió után beinduló növekedéssel a deficit további intézkedések nélkül is alacsonyra süllyedne, ami jó alapot teremthetne egy hosszú távon fenntartható fiskális pálya megalapozásához - vélik az MNB szakértői. A jegybank szerint az államháztartás hiánya akár 2,5 százalékos is lehet jövőre az óvatos tervezés miatt - mondta Simor András jegybankelnök hozzátéve, hogy ez jórészt egyszeri tényezőknek köszönhető.

A jegybank felhívja a figyelmet: a hiánycél elérése önmagában - a fenntarthatósághoz szükséges strukturális reformok nélkül - önmagában nem elegendő. A kiadási oldal érdemi csökkentésére és mélyreható szerkezeti átalakítások beindítására várhatóan nem kerül sor.

A 2011-es hiánycél tartását a különadók és a nyugdíjpénztári tagdíjak elvonása segíti - mondta Simor. A kiadás struktúrája továbbra sem hatékony, magas az újraelosztás aránya, továbbá hiányzik a szociális kiadások, az önkormányzatok és a humán tőkéhez kapcsolódó kiadások reformja.

Az szja-módosítások önmagukban nem emelik a hosszú távú növekedési kilátásokat, mivel ezzel párhuzamosan a kiadási oldal mérséklését is meg kellene lépni és csökkenteni kellene az újraelosztás arányát - fogalmazott Simor.

Az inflációs kockázatokat ugyanakkor növelik a kormány tervezett lépései: a különadók 0,3 százalékponttal, a jövedékiadó-tervek 0,1 százalékponttal emelik az infláció pályáját - tette hozzá az MNB elnöke.

A jegybank számításai nem tartalmazzák még azt a lehetőséget, hogy 2012-től kezdve is fennmaradnak a különadók, de ezzel kapcsolatban az MNB elnöke úgy vélte: ugyan segítenek a költségvetés egyensúlyán 2013-tól, ám tovább rontják a hazai befektetési klímát és csökkentik a növekedési kilátásokat.