Emelkedett a munkabalesetek száma az idei első negyedévben 2012 azonos időszakához képest: amíg tavaly az első három hónapban 3169 eset jutott a munkavédelmi hatóság tudomására, addig 2013-ban 3262 - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi főosztálya által készített összesítésből. Ebben a külföldi, illetve a közúti munkabalesetek száma is szerepel, ugyanakkor utóbbi nincs külön feltüntetve a statisztikában. Az összesítés szerint külföldön a felügyelet tudomása szerint 95 munkabaleset történt. A legtöbb, 295 bejelentett munkabaleset Győr-Moson-Sopron, Fejér (241), illetve Pest megyében (226) történt, míg a legkevesebbet 69-et Nógrád megyében regisztrálta a munkavédelmi hatóság. Ugyanakkor nem lehet kijelenteni, hogy a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű megyékben, ahol kevesebb a munkalehetőség, emiatt kisebb lenne a munkabalesetek száma is, mivel az első negyedéves összesítés szerint Somogyban 111, Baranyában 185, Borsodban pedig 190 munkabalesetről tud a hatóság, és a szezonális munkavégzés még be sem indult.

Több volt a halálos munkabaleset is: idén 9 - ebből egy nő -, míg tavaly az első három hónapban hét esetet regisztrált a hatóság. Ez ugyanakkor jelentősen elmarad a 2010-2011-es évek azonos időszakában történt 22-22 esettől, vagy akár a 2009-es első negyedévben regisztrált 28 halálos munkabalesettől, valószínűsíthetően azért, mert a válság miatt továbbra is kevesebb a munkalehetőség a legveszélyesebb ágazatokban. A legtöbb halálos munkabaleset Komárom-Esztergom, illetve Nógrád megyékben történt (2-2), a többi pedig Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Pest, Somogy megyében. Nyolc esetben 50 fő alatt foglalkoztató munkaadónál történt a tragédia. Halálos munkabalesetet a mezőgazdaság, az építőipar, a kereskedelem, a szálláshely, vendéglátás, a szállítás, raktározás, posta és távközlés, az igazgatás és oktatás, illetve egyéb ágazatokban regisztrált az első negyedévben a hatóság.

A feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján az esetek harmadában nem lehet tudni, hogy mekkora volt a munkaképtelenség időtartama. A legtöbb, 718 esetben átlagosan 7-13 napra estek ki a munkából a balesetük miatt a dolgozók, 486 esetben már 2-3 hétig, és közel négyszáz esetben minimum egy, maximum 3 hónapig tartott a munkaképtelenség. További 15 esetben több mint fél év a munkabaleset miatti keresőképtelenség időtartama.

A feldolgozott jegyzőkönyvek alapján 18 munkabaleset fiatal (0-17 év közötti korosztály) munkavállalót ért, ebből egy súlyos csonkulásos, egy csonkulásos, és egy súlyos kategóriába tartozott. A 18-24 közötti korcsoportba tartozó munkavállalók esetében 401 esetet regisztrált a hatóság. A számok alapján az látszik, hogy hiába védi a munkavédelmi törvény kiemelten a kiskorú, illetve a fiatal munkavállalónak számítókat, ez a gyakorlatban viszonylag kevésség érvényesül. A leginkább foglalkoztatott 25-55 közötti korcsoportokat érintően közel hasonló arányban történtek munkabalesetek, de több mint 430, illetve 14 esetet regisztrált a hatóság az 55-64, illetve a 65 év fölötti munkavállalók esetében is.

A balesetek harmada az 50-249 főt foglalkoztató vállalkozásoknál történt. Az adatok szerint a balesetek háromnegyede jogi személyiségű gazdasági társaságoknál történt, de veszélyes az államnak, illetve az önkormányzatoknak is dolgozni. Az NMH csoportosítása szerint a legveszélyesebb ágazatok közé 2013 első negyedévében a gépipar, a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, az igazgatás, oktatás, a kereskedelem, illetve az egészségügyi és szociális ellátás szektorok tartoztak.

Az első 3 hónapban  munkabalesetekkel összefüggésben összesen 774 felügyelői intézkedés, egy bűnvádi feljelentés, és 42 munkavédelmi bírsághatározat született. A kiszabott munkavédelmi bírság összege meghaladja a 14,6 millió forintot. Emellett 19 esetben összesen 920 ezer forintnyi eljárási bírságot szabott ki a hatóság.