A Magyar Közlönyben megjelent rendelet nem vonatkozik azokra a gazdasági társaságokra, amelyek döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes társaság tagja (alapítója, az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy) a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellet sem akadályozott a döntéshozatalban.

Viszont minden más gazdasági társaságra speciális szabályokat határozott meg a kormány. Így a döntéshozó szerv ülése - ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is - nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés április 11-én már összehívásra került. A döntéshozó szerv ülése

QP | Quality Placement

  • vagy elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével tartható meg,
  • vagy pedig határozathozatalra - az ügyvezetés kezdeményezésére - ülés nélkül is sor kerülhet.

Az utóbbit csak jogszabály zárhatja ki. Ha ilyen nincs, akkor az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet a döntéshozatalra akkor is, ha a  társaság létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy a mostani rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.

Tovább szűkíti a tulajdonosok jogát az az új szabály, amely szerint ha jogszabály a társaság döntéshozó szerve vagy más szerve ülésének nyilvánosságát írja elő, a veszélyhelyzet ideje alatt - a mostani rendelet szabályai szerint megtartott ülésre vagy más döntéshozatali eljárásra - a nyilvánosság követelménye nem vonatkozik.

A rendelet kitér arra is, hogy az elektronikus jelenlétnél

  • meg kell határozni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és
  • ha a társaság ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját.

A rendelet külön foglalkozik a társasházakkal

Fő szabály szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a társasház nem tarthat közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.

A főszabály ellenére közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad egytizedével rendelkező tulajdonostársak - a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével - írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg. Annak módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait - ideértve az eredmény megállapítását is - a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

A veszélyhelyzet ideje alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni. Ha a közös képviselő megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a közös képviselő az új közös képviselő megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait - változatlan díjazás mellett - ellátni. Amennyiben a közös képviselő nem képes a feladatait ellátni, úgy az új közös képviselő megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem képes eljárni, az új közös képviselő megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.