Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Bár az európai atomerőművek általában és köztük a Paksi Atomerőmű is megfelelnek azon szigorú biztonsági elvárásoknak, amelyeket a nemzeti és nemzetközi szervezetek előírtak, a fukusimai balesetből minden atomerőműnek, minden ország nukleáris biztonságért felelős hatóságának le kell vonnia a tanulságokat és ennek során tovább kell javítani a biztonság eddig elért magas szintjét − fogalmaz az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a Paksi Atomerőmű stressztesztjének konkrétumait meghatározó dokumentumban (a Paksi Atomerőmű Célzott Biztonsági Felülvizsgálatának tartalmi követelményei).

 

Az év végéig várja a jelentést Brüsszel

A teszt eredményeiről augusztus 15-ig előrehaladási jelentést kell készíteni, a teljes vizsgálat eredményeit a végleges felülvizsgálati jelentés fogja tartalmazni, amelyet október 31-ig, míg a nemzeti jelentést végső formájában az év végéig kell elkészíteni és az Európai Bizottságnak megküldeni.A fukusimai események tanulságainak levonására az eddig eltelt idő nem volt elégséges a hivatal szerint, ám az események számos vizsgálandó kérdést vetettek föl, például bizonyos, nem teljesen független külső hatások egyidejű vagy egymást követő eredménye; valamilyen durva belső esemény (robbanás) hatása sok biztonsági berendezésre; egy telephelyen több blokk együttes sérülése; vagy éppen a nagy mennyiségű radioaktív víz kezelésének problémája. A biztonsági felülvizsgálat (CBF) szorosan a Fukusimában lezajlott súlyos reaktorbaleset körülményeire és tanulságaira koncentrál, célja a Paksi Atomerőmű biztonsági tartalékainak újraértékelése, illetve a biztonsági rendszerek feltételezett elvesztését követően szükséges beavatkozások meghatározása a fukusimai reaktorbaleset eddig megismert tanulságainak fényében.

 

Fukusima új elvárásokat teremtett

A CBF célja azoknak az esetleges pótlólagos intézkedéseknek a feltárása is, amelyek lehetővé teszik, hogy a Paksi Atomerőmű a fukusimai baleset kapcsán felmerült elvárásoknak is megfeleljen. A fukusimai baleset legfontosabb sajátsága az volt, hogy a részben a tervezési alapon túli természeti csapások olyan súlyos helyzetet is teremtettek, amilyent a tervezési alapon belüli események nem eredményezhettek volna. E súlyos helyzet legfontosabb jellegzetességei, kulcseseményei voltak a villamos betáplálás tartós elvesztése; a végső hőelnyelő tartós elvesztése; illetve az előzőek következtében jelentős radioaktív kibocsátás, vagy extrém intenzitású sugárzási tér kialakulása és tartós fennmaradása.

 

Részletes vizsgálatokra van szükség

Szisztematikusan át kell vizsgálni és értékelni kell azokat a lehetőséget, amelyek a vizsgálat szempontjából legsúlyosabbnak tekintett helyzetekhez vezethetnek, a potenciális belső és külső okokat egyaránt − áll az anyagban. A fukusimai események kapcsán elsősorban a külső okok kerültek a figyelem középpontjába. A dokumentum szerint "végig kell gondolni és értékelni kell, hogy az eddig elvégzett földrengés-állósági vizsgálatok, elemzések elegendően teljes körűek voltak-e", azonban "ez semmiképpen nem igényelheti a telephely szeizmikus veszélyeztetettségének újraértékelését". Vizsgálni kell az alacsony vagy magas vízszint hatásait is. Emellett ki kell térni egy extrém alacsony vagy magas vízszintnél bekövetkező (a tervezési alapot nem meghaladó) földrengés esetleges következményeire is, és elemezni kell a tervezési alapot meghaladó földrengés következtében bekövetkező alacsony vízszint lehetőségeit. Bár a külső okok közt alapvetően a szélsőséges időjárási viszonyokra (vihar, erős csapadék, villámlás, jég- és hótorlaszok, szélsőséges hőmérsékletek, illetve ezek reálisan feltételezhető kombinációi) való felkészüléssel kell foglalkozni az OAH szerint, figyelembe kell azonban venni a külső villamos hálózat elvesztésének lehetőségét is, olyan sajátos külső okokból, mint például hálózati zavarok okozta összeomlás vagy rossz szándékú emberi beavatkozás miatt. Az elemzésnek figyelembe kell vennie azt az esetet is, amikor a telephely nem megközelíthető. Tekintetbe kell venni az informatikai és mérőhálózat esetleges sérülését, megbízhatatlanságát, továbbá teljes kiesését, az irányításhoz, műszaki háttértevékenységhez szükséges adatok és eszközök elvesztését is − fogalmaz a dokumentum. Azt az esetet is meg kell vizsgálni, ha valamelyik kulcsesemény bekövetkezik és elhárítása sikertelen, továbbá hogy a következmények miként enyhíthetőek. Az elkészítendő jelentés külön részében kell összefoglalni azokat a biztonságnövelő intézkedéseket, amelyek az esetleges hiányosságok jövőbeni kiküszöbölését szolgálják − fogalmaz az OAH.

 

Továbbra is számolnak az atomenergiával

A magyarországi energiaellátás biztosítása érdekében a hamarosan a kormány elé kerülő Nemzeti Energiastratégia az elkövetkező évtizedekben is számol az atomenergiával. A kormány határozott is a Magyarországon létesítendő új atomerőműre, illetve atomerőművi blokkra − praktikusan a paksi bővítésre − vonatkozó nukleáris biztonsági követelmények megalkotásáról − derült ki a Magyar Közlöny június 6-i számából. Ezek szerint a nemzetközi dokumentumokban foglaltakra, valamint a nemzetközi tapasztalatokra is tekintettel az energiapolitikáért felelős miniszter vezetésével meg kell határozni a Magyarországon újonnan létesítendő nukleáris kapacitásra − annak tervezésére, létesítésének engedélyezésére, minőségirányítási rendszerére, valamint üzemeltetésére − vonatkozó és legalább a jelenlegi biztonsági szintet garantáló nukleáris biztonsági követelményeket. A határozat július 15-ig ad időt a szabályozás előkészítésére, míg a kormányhoz legkésőbb szeptember 15-ig kell beterjeszteni.