Vészjósló adatok - ez minden pénzt megér a magyaroknak

A cigaretta árának emelésével nem lehet leszoktatni a magyarokat a dohányzásról, legalábbis eddig a számok ezt mutatják. A java azonban még csak most jön.
Szász Péter, 2016. szeptember 18. vasárnap, 13:36
Fotó: Napi.hu

Az idei negyedév volt sorrendben az ötödik, amikor a dohánytermékekre költött összeg növekedése meghaladta a termékcsoport átlagos drágulását, egyszerűbben fogalmazva több cigaretta és vágott dohány fogyott a nemzeti dohányboltokban. A Központi Statisztikai Hivatal negyedéves adataiból, amely a nyers kiskereskedelmi forgalmi adatokat tartalmazza, nem derül ki, hogy a növekedésből a cigaretta vagy a vágott dohány vette ki inkább a részét. A NAV jövedéki adataiból azonban látható, hogy a tölteni való dohány iránti igény majdnem negyedével nőtt a trafikok indulása utáni két évben, míg a cigarettáé ennél kisebb mértékben.

Az emberek leszoktatásának terve mellett nincs is túl nagy jelentősége annak, hogy ki vesz dobozos cigit és ki vágott dohányt. A lényeg, hogy bár a cigaretta évek óta a legnagyobb mértékben dráguló termékek között van Magyarországon, az emberek mégis veszik, ráadásul egyre nagyobb mennyiségben. Emellett köztudott, hogy a trafikok indulása után a keleti országrészben felvirágzott a feketekereskedelem és még most sem telik egy úgy hét, hogy a NAV ne adna hírt valamilyen komoly cigarettafogásról.

Forrás: KSH, Napi.hu-gyűjtés

Idén a második negyedévben közel 152 milliárd forintot költöttek az emberek itthon dohánytermékekre, amely 5,4 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszaki 144,2 milliárdot. Közben a dohány inflációja 4,5 százalék volt, vagyis a forgalom megközelítőleg 0,9 százalékkal emelkedhetett. Persze ha abból indulunk ki, hogy többen választják az olcsóbb dohányt, akkor az elszívott mennyiség ennél is nagyobb mértékben nőhetett.

Ami igazán rémisztő

Bár a legális cigarettafogyasztás növekedését lehet magyarázni a reálbér emelkedésével - ijesztő, hogy a dohányforgalom részaránya a teljes kiskereskedelmen belül szintén évről évre emelkedik. Most a második negyedévben a 152 milliárdos költés a teljes 2340 milliárdos kiskereskedelmi forgalomnak a 6,5 százalékát tette ki, míg egy évvel korábban ez az arány 6,44, előtte pedig 6,39 százalék volt.

Ez azt jelenti, hogy a cigaretta fontos eleme a magyar fogyasztói kosárnak, amit - ha van miből - egészen biztosan megvesznek. Azt is tudjuk ezzel kapcsolatban, hogy a legszegényebb háztartásokban a cigarettára és italra költött pénz aránya nagyobb, mint a jobb módú családoknál.

Meddig mehet ez így?

A dohány árának emelkedése az elmúlt években sokszorosan meghaladta az átlagos infláció mértékét most pedig egy újabb drágulási hullám előtt állunk. 2017 végégig három lépcsőben összesen 29 százalékkal emelkedik majd a dohánytermékek jövedéki adója, amely már most is jelentős részt képvisel az árakban.

Az első emelés már szeptember elején megtörtént azóta egy szál cigarettán nem 28, hanem 28,4 forint a jövedéki adó, míg a fogyasztási dohány adója kilogrammonként 15 100 forint a korábbi 14 ezer helyett.

Jövő év végéig nem kizárt, hogy egy dobozért több száz forinttal is többet kell majd fizetni, azonban tekintve, hogy a magyar dohányosok eddig is lenyelték a sokszor 10-15 százalékos éves drágulást, a trafikosoknak nem kell tartaniuk komoly forgalomcsökkenéstől. Ez viszont a leszoktatási törekvések totális csődjét jelenti.

HOZZÁSZÓLÁSOK