Az igazi kérdés az, hogy valójában mekkora összeget tudunk az 1332,5 milliárd forintos kifizetési lehetőségből megvalósítani, ebből ugyanis a mai napi 450 milliárd valósult meg, ami a keret egyharmada - hívta fel a figyelmet Nagy Tamás, a MOSZ elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján hétfőn Budapesten.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy a MOSZ már 2016-os sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet a program végrehajtásával kapcsolatos problémákra. Mint azt korábban is jelezték, a program diszkriminatív, a megvalósításához biztosított állami hozzájárulás pedig elégtelen, ráadásul az Európai Unióban a magyar kormány adja a legalacsonyabb nemzeti hozzájárulást a tagországok között. Továbbá az intézményrendszer átalakítása (a jogkörök különböző minisztériumokhoz telepítése, az uniós kifizető ügynökség átalakítása, a pályázati rendszer bevezetése) elhibázott, a program végrehajtásában ez jelentős időveszteséget okoz.

Már három éve is egyértelműen látszott, hogy a pályázati kiírások átgondolatlanok, sokszor módosították őket, elbírálásuk pedig már akkor is csúszásban volt, az esetek többségében másfél, két év kellett ehhez. A MOSZ elnöke által akkor javasolt érdemi intézkedések helyett az akkor miniszterként dolgozó Lázár János csupán annyit reagált a felvetésekre: reméli, hogy a gazdák nem a MOSZ-ra hallgatnak.

A rendszer átalakítása mindenesetre megtörtént, de a problémák nem csökkentek, hanem növekedtek. Az azóta eltelt időszak sajnos a MOSZ korábbi felvetéseit igazolta, sőt számos, mind a mai napig megoldatlan új problémákat is "keletkeztetett" - fogalmazott Nagy Tamás.

Rengeteg a kifogás

Az elnök utóbbiak kapcsán arról beszélt, hogy a VP-ben kiemelten kezelt fejlesztések jelentősen csúsznak, sőt elmaradnak. A pályázatok elbírálása alatt több, mint 30 százalékkal nőttek ugyanis a fejlesztések költségei. A MOSZ ugyan többször kezdeményezte ezek - legalább részbeni - kompenzálását, de ettől - miközben más területeken kompenzáltak - agrárvonatkozásban a kormányzat elzárkózott. A VP rendszerének átalakítása, a jogszabályi környezet megváltoztatása következtében ráadásul az egyébként sem elégséges fejlesztési támogatásokat társasági adófizetési kötelezettség terheli - magyarázta Nagy Tamás.

A MOSZ felvetésére a Pénzügyminisztérium a probléma jogosságát elismerte és egyidejűleg felhívta a figyelmet arra, hogy a megoldás a Vidékfejlesztési Államtitkárság és a Miniszterelnökség kezében van. A gazdák - ugyancsak a jogalkotási hibákra és az irányító hatóság rossz intézkedéseire visszavezethető okokból - egyes nekik megítélt támogatásokhoz mind a mai napig nem jutottak hozzá.

Gondot okozott az is, hogy megváltoztatták a termelői csoportok jóváhagyásának rendjét, különvált a termelői csoportok elismerése és a támogatási pályázatok elbírálása. Ezek között ugyanis sokszor két év különbség is van, a mai napig rendezetlen, hogy a termelői csoportok a nekik járó támogatásokhoz mikor és milyen mértékben tudnak hozzájutni. Fentieken túl átalakították a korábban jól működő, támogatott szaktanácsadási rendszert is. A MOSZ folyamatosan hívta fel a Vidékfejlesztési Államtitkárság figyelmét arra, hogy ez a rendszer így működésképtelen, ennek ellenére érdemi változás nem történt. A következmény pedig jól látható. Érdemben még mindig nem működik a gazdák számára kiemelten fontos szaktanácsadási rendszer, a 30 milliárd forintos keretből eddig mindössze 3,5 milliárdot sikerült lekötni.

A MOSZ időben és folyamatosan hívta fel a VP irányítóinak figyelmét a problémákra és javaslatokat is adott azok megoldására, a kezdeményezéseik azonban süket fülekre találtak. Ma a rendelkezésre álló idő már kevés a problémák teljes körű rendezésére, de úgy vélik, javaslataik egy része még mindig megvalósítható lenne, melyek mérsékelhetnék a program kudarcait. A fejlesztések többletköltségének kompenzálására ma már nincs mód, de legalább soron kívül fel kellene mérni a "bentragadó" forrásokat és ezeket egyszerűsített pályázati formában, fejlesztési célokra soron kívül meg kéne hirdetni a gazdálkodóknak.

További javaslatuk, hogy a fejlesztési támogatások megadóztatását jogszabályi módosítással töröljék el. Soron kívül fizessék ki továbbá az érintett gazdálkodóknak az elmaradt, de őket jogosan megillető "tehén állatjóléti" támogatásokat, illetve a minősített elismeréssel rendelkező termelői csoportok támogatását. Rendezni kell a több, mint két éves csúszás miatt a termelői csoportoknál előállt támogatás-lehívási problémákat is, valamint a támogatott szaktanácsadó rendszer feltételeit a gazdák valós igényeihez szükséges igazítani és a rendelkezésre álló forrásokat a lehető leghamarabb le kell kötni.

A MOSZ tisztában van azzal, hogy a jelenleg futó programnál már csak tűzoltásra van lehetőség, ezért kezdeményezi, hogy a 2020 utáni VP kapcsán már most legyenek levonva a tanulságok. Már most kezdődjön meg az intézményrendszer felülvizsgálata és egy valóban gazdabarát intézményrendszer kialakítása. Az uniós irányelvekkel összhangban a MOSZ kiemelten fontosnak tartja, hogy - a jelenlegi gyakorlattól eltérően - mind a rendszer kialakításába, mind pedig annak működtetésébe minden érdekeltet érdemben vonjanak be - szorgalmazta Nagy Tamás.