Vihar előtt Magyarország - ingyenebéd vagy adóemelés jön?

Az utóbbi hónapokban a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) közötti konfliktusos ügyek többnyire Magyarország visszavonulásával zárultak, ezek az uniós követelések teljesítésével nyugodtabb szakaszba léptek − mondja Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. A kabinet ezeket sikeresen "adja el" itthon úgy, hogy eredményes a "szabadságharc", illetve eleve alaptalanok voltak az uniós kifogások. A kettős beszédet emelte ki az európai intézményekkel kapcsolatos kormányzati kommunikáció kapcsán Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője is, aki szerint a kormány láthatóan mindent megtesz annak érdekében, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás (edp) és így a közvetlen uniós gazdasági nyomás alól, hiszen oda legkorábban jövőre kerülhet vissza. Juhász szerint a mozgástér növelésének szándékát jelzi a rezsicsökkentés folytatásának ígérete, valamint a kormánypártnak fontos választói csoportok − például a nyugdíjasok − kedvezményezése.

A kormány Európa-képe egyértelműen a közös játékszabályok betartásán, a kölcsönös tiszteleten és bizalmon, valamint a kettős mérce alkalmazásának elutasításán alapszik − mondja Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője, aki szerint a deficit és az államadósság egyidejű csökkentését Brüsszel is tendenciaként értelmezheti. Ez pedig jogi értelemben az edp megszüntetését erdeményezheti − hangsúlyozta Fodor, aki szerint a fenntartás ebben az esetben "színtiszta" politikai döntés, a kettős mérce alkalmazása lenne.

"Választási üzemmódba" kapcsolt a kormány, hogy külső tényezők ne zavarják meg az itthoni politikát − hangsúlyozta Antal Attila politikai szakértő. A szabadságharcos retorika a múlté, inkább egy gazdaságpolitikai "éltanuló" benyomását keltené a kabinet, amely az IMF-fel is a saját szabályai szerint "játszik". Antal két fontos kockázati tényezőt emelt ki: egyrészt az edp-t és a kötelezettségszegési eljárásokat, amelyek a piaci finanszírozást is nehezítik, másrészt belső tényezőkként a költségvetésben lévő súlyos feszültségeket, amelyek 2013-ban "aknaként" robbanhatnak.

Az edp-ből való kikerülés önmagában szélesíti a kormányzat mozgásterét fiskális kérdésekben, illetve a befektetők is jelzést kapnának, hogy minden rendben van a középtávú hiánycélokkal − fogalmazott Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) igazgatója. Ezzel nagyobb lehetőség lenne választási költségvetés készítésére is. A választási büdzsé elemei már megjelentek a kormányzati nyilatkozatokban (a pedagóguséletpálya-modell 2014-re időzítésével, a rezsicsökkentéssel, valamint a 13. havi nyugdíjjal) − mondja Böcskei. Az intézkedések mindegyike azonban egyszerre nem valósítható meg a hiánycél tartása mellett − vagy pedig adóemelésekkel kell ellentételezni őket −, az igazgató ezért inkább az "ingyenebédnek" tűnő rezsicsökkentés politikájának folytatására számít.

Gyömöre ugyanakkor kérdésesnek tartja, hogy mennyire lehet "választási" a 2014-es büdzsé: a kormány várhatóan igyekszik majd kedvezni a közvetlenül az államtól függő csoportoknak, a gazdasági növekedés beindítása érdekében pedig több pénzt pumpálhat a gazdaságba. Fodor szerint az egyetlen kockázatot a gazdasági növekedés elmaradása jelenti, ám úgy látja, a nemzetközi trendeknek megfelelő, a növekedés serkentését támogató új jegybanki vezetés ebben partnere lehet a kormánynak. A szigorú költségvetési politika, amelynek fókuszában a hiánycsökkentés és államadósság egyidejű csökkentése húzódik, aligha tekinthető "választási költségvetési periódusnak" − tette hozzá az elemző.

leszák tamás