Visszajár több mint húszmilliárd forint törvénytelen sarc

Az Európai Bizottság döntése nyomán mintegy 23 milliárd forint törvénytelenül beszedett reklámadót a NAV visszafizet a médiacégeknek, igaz utána annak jelentős részét visszaszedi a megemelt adóval.
Papp Zsolt, 2017. március 30. csütörtök, 17:03

Az Európai Bizottság a 2016. november 4‑i határozatában megállapította, hogy a magyar reklámadó törvény rendelkezései tiltott állami támogatást valósítanak meg, Brüsszel ezért kötelezte Magyarországot arra, hogy téríttesse vissza a kedvezményezettekkel a támogatási összeget vagy visszamenőleges hatállyal törölje el a reklámadó kötelezettséget, amelynek végrehajtására négy hónapot biztosított.

Magyarország 2017. január 16‑án a bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresetet terjesztett elő, egyidejűleg kérve a bizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztését, amely kérelmet az Európai Bíróság 2017. március 23-án elutasította. Ennek következtében 2017. március 28-án a Nemzetgazdasági Minisztérium benyújtotta a reklámadó törvényre vonatkozó törvénymódosítási javaslatát, amely már az Európai Bizottság döntésének végrehajtását szolgálja.

A javaslat lényege, hogy a  2017. május 31-ig befizetett reklámadó túlfizetésnek minősülne, és az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai alapján ezen összeget vissza kellene fizetni az adózóknak. A reklámadó visszatérítésének lehetőségéről és feltételeiről az állami adóhatóság fogja értesíteni az adózókat - közölte Pásztor János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője a cég közleményében.

Mézesmadzag mellé furkósbot

2017. június 1-jétől 9 százalék reklámadó terheli majd a reklámadó-köteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel 100 millió forintot meghaladó részét, a korábbi 5,3 százalékkal szemben. A 100 millió forintot meg nem haladó reklámadó alap adómentessége de minimis támogatásként vehető igénybe.

Szintén fontos változás, hogy a reklámadó-kötelezettséget kizárólag a reklám ellenszolgáltatás fejében történő közzététele eredményezne, így a saját célú reklám a javaslat szerint a jövőben nem lenne adóköteles. Ezzel összhangban, az adó alapját meghatározó rendelkezések közül is hatályát vesztené a saját célú reklám közzétételére vonatkozó rendelkezés. A törvénymódosítás elfogadásáról hamarosan döntenie kell az Országgyűlésnek, mivel a javaslat szerint az új szabályok már 2017. május 25-én hatályba lépnének.

A törvénymódosítással kapcsolatban kérdéses, hogy a visszafizetendő adó után jár-e kamat az adózóknak. A javaslatban hivatkozott adó-visszatérítési szabályok rendelkeznek ugyan kamatfizetési kötelezettségről, de kizárólag abban az esetben, ha az Európai Bíróság a reklámadó törvény közösségi jogba ütközését visszamenőleges hatállyal állapítja meg. Ezért a visszafizetendő összeg után kamat valószínűleg csak az Európai Bíróság döntését követő járhat az adózóknak - írják.

Felmerül továbbá az is, hogy a törvénymódosítás alapján túlfizetésként visszatérített reklámadó-kötelezettség utólag visszaállítható-e akkor, ha az Európai Bíróság végül nem állapítja meg a reklámadó-törvény közösségi jogba ütközését. Ennek a lehetősége nem zárható ki, mivel a reklámadó törvény adókötelezettséget és adómértéket előíró rendelkezéseit a javaslat nem helyezi hatályon kívül. Mindez tehát azt is jelenti, hogy valószínűleg nem minősülne a fizetési kötelezettség visszamenőleges előírásának az, ha a jogalkotó a reklámadó törvénynek a jelenlegi javaslat szerinti túlfizetésként történő visszatérítéséről szóló rendelkezéseit utóbb hatályon kívül helyezné.

HOZZÁSZÓLÁSOK