Augusztusban tovább drágultak a feldolgozott élelmiszerek (tej, kenyér, cukor), az alkohol, a dohány, az üzemanyag, valamint a szolgáltatások is - kommentálta a KSH friss adatait Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Az év első hét hónapjában a pénzromlás üteme 1,9 és 2,9 százalék között ingadozott. Ezek az adatok azt jelzik, hogy az infláció egyértelműen visszatért a magyar gazdaságba és hamarosan elérheti az MNB 3 százalékos inflációs célját - akár már 2018 első negyedévében. Becslések szerint az inflációs ráta éves átlagban idén 2,4, jövőre pedig 3,4 százalék lehet, amit elsősorban a belső kereslet erősödése pörgethet fel. Ezt a friss hírek is erősítik, amelyek szerint a kormányzat jövőre a korábban tervezettnél nagyobb mértékű minimálbér-, garantált bérminimum emelést, illetve járulékcsökkentést tervez. A gyorsuló infláció ellenére az MNB továbbra sem tervezi a kamatok emelését - fogalmazott Ürmössy.

Kapcsolódó

A meglepetést a dohánytermékek további emelkedése okozta, a többi termékkörben az áremelkedések - és egyes esetekben csökkenések - megfeleltek a várakozásoknak - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. Az év hátralevő részében a jelenlegi szint körül ingadozhat az infláció, az év végére az üzemanyagok magas decemberi bázisára miatt visszasüllyedhet 2,5 százalék alá, éves átlagban 2,4 százalék lehet - azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat.

Jövőre a negyedik negyedévétől az ütem meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban pedig 2,7 százalék lehet. A jövő évi inflációra lefelé mutató kockázatot jelenthet a háztartási energiaárak esetleges csökkentése. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács továbbra is hangsúlyozhatja, hogy kész további nem-konvencionális eszközök használatára az inflációs kilátások miatt, tehát a következő kamatdöntő ülésen további lépések jöhetnek, elsősorban a három hónapos betéti állomány további szűkítésével - véli Suppan.

Mivel a fogyasztói árak egy hónap alatt mindössze 0,1 százalékkal nőttek, az általános árszínvonal emelkedés mögött elsősorban a bázishatás húzódik meg - állapította meg Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője. Az árindex részletei közül kiemelkedőnek mondható a dohányáruk 8,9 százalékos év/év áremelkedése. Várakozása szerint szeptemberben az energiahordozók áremelkedése tovább növelheti az inflációs rátát, ám ezt követően az év végéig egy újabb lassuló trend veszi kezdetét, így a jegybanki inflációs céljától távolodik majd az indikátor.

Mivel mind az inflációs, mind a maginflációs adatok nagyjából összhangban vannak a jegybank legutóbbi előrejelzésével, valamint az áremelkedést okozó hatásokat csak átmenetinek tekintik, a monetáris politikában a mai adatközlés nem hoz változást. Az MNB továbbra is kitart a laza monetáris politika mellett.