Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A NAPI Gazdaság cikke A jelek szerint erősen optimista a kormányzat jövő évi, hozzávetőleg 4 százalékos növekedési várakozása, amelyre a 2005-ös büdzsét építette. A lefelé mutató kockázatok belföldről és külföldről egyaránt fenyegetik a GDP tervezett növekedési tempóját. A jövő évi büdzsé általános indoklásában szereplő jövő évi prognózis szerint 2005-ben változatlanul kedvező külgazdasági feltételekre lehet számítani. A Reuters 150 közgazdász megkérdezésén alapuló előrejelzése szerint jövőre mind az amerikai, mind a brit, mind pedig a japán növekedés csökkenő trendbe fordul. Az USA gazdasága jövőre a várakozások szerint 3,6 százalékkal bővül, ám ez lefelé mutató kockázatokat is magában hordoz – idén várhatóan 3,9 százalékos lesz a növekedés. Nagy-Britannia idén 3,3, jövőre pedig 2,5 százalékos növekedésre számíthat. Az eurózóna gazdasága a hírügynökség legfrissebb felmérése szerint 2005-ben 2,0 százalékhoz közeli mértékben növekszik. Ez némiképp magasabb az idénre várt 1,9 százaléknál, ám alacsonyabb a korábban jelzett 2,1 százaléknál. Az Ifo index sem mutat túlzottan kedvező képet a német gazdaság rövid távú kilátásairól. E borús prognózisok nem sok jót jelentenek a külső kereslet szempontjából – ennek növekedését a konvergenciaprogram 7,0 százalékosra várja –, ami az export lassuló bővülését vetíti előre. Az eurózóna országainak jövő évi növekedését a prognózisok szerint exportjuk hajtja, a magyar gazdaság szempontjából azonban inkább belső növekedésük gyorsulása jönne jól – vélekedik Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. További kockázatokat hordoz az olajár alakulása, illetve az, hogy meddig marad fenn a kínai gazdaság robusztus bővülése. A külső kockázat mellett számos belföldi tényező is veszélyezteti a kormányzati növekedési várakozások megvalósulását. Nagy kérdés, hogy a fiskális keresletszűkítés milyen hatásokat gerjeszt. A beruházások nagy valószínűséggel megszenvedik a megszorításokat, de nem tesz jót az export növekedésének lassulása sem – mondta lapunknak Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője. Emellett várhatóan az építési beruházások sem futnak fel – eltekintve az útépítésektől –, a közszférában pedig visszafogják a jövedelmeket, ami a belső kereslet további szűkítését hozza magával. A költségvetési keresletszűkítés mértéke a GDP 0,2–0,5 százalékát is elérheti – vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A közszférában várhatóan elmarad a 13. havi fizetés és a bérek növekedése sem éri el a 6 százalékot – mindennek tükrében a lakossági fogyasztás megítélése legalábbis változó. A szolgáltatások terén már megfigyelhető némi lassulás. Más elemzők szerint azonban a lakossági fogyasztás növekedésének lassulása nem lesz akkora mértékű, hogy az komolyan fenyegetné a GDP bővülésének ütemét. A kormányzat a lakossági fogyasztás 3, egyes elemzők 3,5–4,0 százalékos növekedését várják.