Áder: Magyarország egy közel 200 millió eurós alapot hoz létre

Közel 200 millió eurós kerettel tervezett, vízügyi fejlesztéseket támogató magyar befektetési alap létrehozását jelentette be Áder János köztársasági elnök, a Víz Világhét programján elhangzott előadásában csütörtökön Stockholmban - írja az MTI.
Szabó Zsuzsanna, 2018. augusztus 29. szerda, 17:21

Az államfő kifejtette: az alap célja, hogy olyan technológiai fejlesztések alkalmazását segítse, amelyek révén a vízügyi infrastrukturális befektetések hatékonysága növelhető, a kivitelezés ideje rövidíthető, a megtérülés esélyei javíthatók lesznek.

A köztársasági elnök utalt az ENSZ Vízügyi Elnöki Testület (VET) jelentésére, és kiemelte: napjainkban a szemünk előtt bontakozik ki a kevés víz drámája, a sok víz drámája és a szennyezett víz drámája. Mindez nem csak az esti híradók meteorológiai jelentésének részeként jelenik meg, hanem annak gazdasági, társadalmi és politikai következményeivel nap mint nap szembesülünk.

A dokumentum egyik következtetése az volt, hogy meg kell növelni a vizes beruházásokra fordított mintegy 200 milliárd dolláros éves összeget. A javaslat, hogy ezt háromszorosára kell növelni világszerte - emlékeztetett, hozzátéve, hogy ekkora összegre lenne szükség, hogy a fenyegető vízválságot meg tudják állítani.

Új számítási módok kellenek

Áder szerint, ez nem csak finanszírozás kérdése, ez szemléletváltást is jelent. Új gazdasági-költségvetési számítási módokra van szükség, hogy a víz értékét a politikai és gazdasági döntésekbe beépítsék. Világossá kell tenni, hogy sokkal fontosabb a megelőzés, mint a kár utólagos elhárítása. Az államfő szerint szükség van az innovatív technológiák kutatására és ezek állami támogatására, valamint a "vizes cégek hatékonyságának javítására".

A köztársasági elnök kijelentette: a víz nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre, és nem szennyezhetjük büntetlenül folyóinkat, tavainkat. Az államfő három megoldási lehetőséget ismertetett, elsőként a vízőr elnevezésű magyar fejlesztést ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.

A legnagyobb vízfelhasználó a mezőgazdaság - mondta, s rámutatott: a vízőr egyaránt megoldást kínál arra, hogy a talaj vízháztartása javuljon, az aszálykár és a veszteségek mérséklődjenek. Emellett elősegítheti, hogy a terméshozam emelkedjen, ne szennyezzék a környezetet, a talaj baktériumflóráját javítsák, és a víz megtakarítás pedig így 30-50 százalék között lehet.

Magyar-holland projekt

Az államfő beszámolt a magyar-holland együttműködéssel, Eindhovenben megvalósuló szennyvíztisztítóról is. Ez egy speciális biológiai szennyvíztisztító, amely sokkal kisebb területet foglal el, mint a hagyományos létesítmények. A szennyvíztisztító beruházási és a működtetési költsége egyaránt 25-30 százalékkal kisebb.
A köztársasági elnök beszámolt arról is, hogy jövő októberben ismét megrendezik a Budapesti Víz Világtalálkozót, melynek fő témája, hogy a vízügyi fejlesztések finanszírozásának segítésével hogyan előzhetjük meg a vízválságot.

Az államfő egynapos hivatalos látogatása során felkereste a Stockholmi Egyetem égisze alatt működő fenntartható fejlődéssel és az emberiség előtt álló kihívásokkal foglalkozó kutatóintézetet is. Az államfő megbeszélést folytatott az intézet vezetőivel.

Az intézet kutatói szerint a bolygónk rohamosan közeledik ahhoz a ponthoz, amely után teljesen és visszafordíthatatlanul átalakul: meglátásuk szerint erre utal többek között a sarki jégtakaró olvadása, az ózonréteg vékonyodása, a fajok kihalása és főként a klímaváltozás.

A magyar államfő 2017-ben háromnapos hivatalos látogatáson járt a svéd fővárosban, és akkor is részt vett a Stockholmi Víz Világhét eseményein.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

HOZZÁSZÓLÁSOK