Vízlépcső kell Magyarországnak?

Folyóvizeink villamosenergia-teljesítményének csupán hat százalékát használjuk ki, holott a vízerőművek lehetnének az áramtermelés legalkalmasabb eszközei - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia stratégiai dokumentumából.
Leszák Tamás, 2010. november 15. hétfő, 08:34
Fotó:

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Stratégiai programjai keretén belül jelentetett meg kiadványt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a megújuló energiák hasznosításának lehetőségeiről és stratégiai céljairól. A dokumentum célja, hogy segítséget nyújtson a 2030-ig tervezett energiastratégia megalkotásában - jelentette be Pálinkás József, az MTA elnöke. Az MTA energiastratégiai munkacsoportja szerint Magyarországon torz és néhol túlzott mértékű a megújuló energiák támogatása.

Indokolatlan például a biomassza-alapú közvetlen villamosenergia-termelés támogatása, a forrásokat a hatékonyabb biomassza-bázisú hőtermelésre kellene fordítani. A kötelező átvételi (kát) rendszer támogatásának alapjai mindenképpen vitathatók, azokat ugyanis az energiamegtakarítás eredményéhez kellett volna kötni, nem a villamosenergia-termeléshez - fogalmaz az elemzés. A kát-támogatott áram részaránya tavaly elérte a 20 százalékot, a rendszer pedig csak kisebb részben támogatta a megújuló alapú energiatermelést. A kassza 2009-es 70 milliárd forintos összege minden kilowattóra megtermelt áramot mintegy két forinttal terhel, a támogatás mértéke pedig kilowattóránként 10 forint.

A biomasszát elsősorban közvetlen (táv)hőellátásra és kapcsolt energiatermelésre célszerű hasznosítani, a közvetlen áramtermelés rossz átlagos energetikai mutatókkal rendelkezik. A családi házak biomasszával való fűtése mindenekelőtt a fűtőanyag-termelők érdeke, a távfűtésben történő alkalmazás pedig elképzelhetetlen az állami beavatkozás nélkül. Egyes biomasszatípusoknál a tüzeléssel szemben célszerűbb átállni a biogáztermelésre, amely fontos eszközként jelenhet meg a vidékfejlesztésben is. A biogáz a jelenlegi földgázfelhasználás 11 százalékát is kiválthatná - állítják a szerzők.

A villamos energia előállítására vagy hőtermelésre is felfogható földhőt nem javasolják a földgáz kiváltására, a termálvizek hőjének közvetlen energetikai hasznosítása azonban minden más hőtermeléssel összehasonlítva előnyös. Az eddigi tervek 2020-ra megdupláznák a hasznosítás jelenlegi arányát, a tanulmány készítői azonban úgy vélik, e célt is túl kell szárnyalni. A jelenleg is legkisebb részarányú napenergia felhasználásában azonban 2020-ig nem is várható, hogy az érdemben befolyásolná a földgázkiváltást.

A szélerőműveknek csekély szerepük van a munkahelyteremtésben - Magyarországon eddig mindössze 100 munkahely jött létre ilyen beruházások révén -, a vélemények pedig megoszlanak az ezekkel megtakarított szén-dioxid mennyiségéről is. A közeljövőben ennek ellenére kulcsszerepet játszhat az áramtermelésben a szélenergia, mert a vízerőművek építését még mindig akadályozza a bős-nagymarosi vízlépcső kudarca - hangsúlyozza az elemzés.

A szerzők úgy vélik, Magyarországon a vízerőművek lennének a legalkalmasabb eszközei az áram előállításának. A dokumentum megállapítja: a hazai vízenergia-hasznosítás jövőjét mindenképpen tervezni kell, erre azonban csak akkor lesz lehetőség, ha feldolgozzuk és reálisan értékeljük Bős-Nagymaros kudarcának tapasztalatait. Magyarország ugyan nem gazdag vízenergiában, hiszen kevés a hegy és a csapadék is, bővizű folyóink pedig lapos területen folynak, a bős-nagymarosi térséget figyelmen kívül hagyva azonban a Dunán Adonynál és Fajsznál is szóba jöhet egy-egy erőmű építése, 150-170 megawatt villamos teljesítménnyel.

Az erőművek a folyót is hajózhatóbbá tennék, a vízlépcsők segítenék a dunai hőerőmű, valamint fedeznék a paksi atomerőmű bővítésének többletigényét hűtési célú friss vízből, de javítanának az árvízvédelmi helyzeten is. A vízenergia-fejlesztés támogatására két javaslatot tesz a kötet: egyrészt azon fékek megszüntetését, amelyek jelenleg minden szinten akadályozzák a folyamatot, másrészt pedig azt hangsúlyozzák a szerzők, hogy a vízenergiát is megilleti mindaz a támogatás, amelyben a többi megújuló energiaforrás részesül.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

streszi, 2010.11.15 17:26

nem teremt munkahelyet :) addig az öt évig amíg épül kábé ötezret...

gond nélkül növelni a szelet mi? Ahhoz is vizes erőmű kell hogy azokat összehangolják...

menj vissza az aluljáróba csörgődobozni lastres
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

broom1, 2010.11.15 16:33

nem mintha túlzottan vízlépcsőpárti lennék, sőt, de a pontosság kedvéért: a cikk szerint a bős-nagymarosin túl egy-egy erőmű adna 150-170 megawattot, vagyis a fajszi és az adonyi összesen több mint 300-at
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lastres, 2010.11.15 13:23

Nem hiába gondolják sokan az Akadémiáról,hogy begyöpösödött féltudású, de jelentős önbizalmú "tudósok" gyülekezete, és teljesen felesleges rájuk pazarolni a pénzt.

A szélenergia beépített kapacitása jelenleg 200 MW, engedélyezve van még 130 + 310. S ezt is minden gond nélkül lehet növelni pár éven belül 1000-ig. Ezzel szemben a "tudósok" tönkretennék a Dunát 150 MW-ért, nyilván százmilliárdokból felhúzva egy új vízlépcsőt. Ami ugyanúgy nem teremt munkahelyeket, mit a szélerőmű, de ez már nem jelenik meg. Amúgy teremtene a szél is, ha ráállnánk a gyártásra...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html