Magyarország az EU ötödik legkevésbé versenyképes országa - itt az új lista

Csak papíron javult idén nagyot a magyar versenyképesség: a WEF máshogy mért, ám továbbra is csak a négy országban rosszabb a helyzet, mint a magyar gazdaságban. A WEF szerint a szabad verseny a magyar piacon érvényesül a legkevésbé az EU-ban. A lényeg: Magyarország rossz alapokkal rendelkezik.
Domokos László, 2018. október 17. szerda, 10:02
Fotó: Pixabay

Magyarország továbbra is az EU 24. legversenyképesebb tagállama, azaz csupán négy tagállamban rosszabb a helyzet, mint a magyar gazdaságban - derült ki a davosi székhelyű World Economic Forum (WEF) friss versenyképességi rangsoráből.

A magyar pontszáma idén 64,3 lett, amellyel a régióban ugyan Bulgáriát és Romániát kicsivel megelőzzük, de Szlovákiától (66,8 pont) és Lengyelországtól (68,1 pont) kissé, míg Csehországtól (71,1 pont) jócskán lemaradunk. Magyarország mögött ezen kívül Görögország és Horvátország végzett.

Bár a globális listán a magyar helyezés nagyot javult, ugyanis  a tavalyi 60. hely után idén a vizsgált 140 ország közül a 48. helyre került, ennek alapvetően módszertani oka van. A WEF ugyanis 2018-ban alaposan átszabta a Versenyképességi jelentést, hogy az jobban tükrözze az országok felkészültségét az új kihívásokkal szemben. Az intézményi háttér megmaradt, mint legfontosabb fundamentum, érkezett egy új pillér is: az IKT (információs és kommunikációs technológiák) adaptáció a gazdaságok 4IR felkészültségét méri. Emellett a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a tanulók digitális kompetenciája, az egészségügy és az innováció is.

Mindezek miatt nem szabad összehasonlítani a régi eredményeket az újakkal. Különösen helytelen a helyezések kiragadása és öncélú interpretálása - fogalmazott a jelentés magyar résztvevője, a Kopint-Tárki Zrt. kutatója, Vakhal Péter. Idén sok olyan ország csúszott hátrább, amely csupán egy-egy versenyképességi tényezőre koncentrált, miközben a többi folyamatosan romlott. Magyarország pontszáma még akkor is csalódás, ha az új rangsorban megelőzünk olajexportőr országokat, mivel eközben mások minket előztek meg. Fokozatosan távolodunk az EU magjától, aminek oka egyre világosabb: Magyarország rossz alapokkal rendelkezik - fogalmazott a kutató.

Minderre rímel a pénzügyi tárca közleménye, amely szerint az előrelépés tükrözi a magyar gazdaságban megkezdődött versenyképességi fordulatot, amelyet a piaci szereplők és a hitelminősítők mellett már a legtöbb kutatói-elemzői felmérés is elismer.

Pocsék a magyar helyzet

Korábban a magyar gazdaság a makromutatóknál  versenyképesebbnek számított, mint az EU átlaga, mára azonban ezt az előnyét elvesztette, mivel a módszertani változás nagyobb hangsúlyt fektet az államadósság szintjére, ami - a csökkenő pálya ellenére - még mindig relatíve magas. Infrastrukturálisan az ország versenyképessége hasonló az EU-átlaghoz, csakúgy mint az IKT-adaptáció. Tetemes hátrány mutatkozik azonban az intézményi háttér, az innováció és az üzleti dinamika területén.

A legalacsonyabb értéket az intézményi háttér minőségében érte el az ország (54,2 pont). Ennél már csak Bulgáriában (53,6), Horvátországban (52) és Görögországban (50,5) rosszabb e terület megítélése az EU-ban. Ennél csak kissé jobb az árupiaci pillér pontszáma (54,4 pont), ami azonban az egész EU-ban a legrosszabb. Ennek legfőbb oka, hogy a WEF szerint a szabad verseny a magyar piacon érvényesül a legkevésbé, és nálunk van a leginkább torzító versenypolitika.

A WEF szerint Magyarország számára a legnagyobb versenyképességi problémát továbbra is az intézményrendszer jelenti. Évek óta visszatérő probléma az állam valamint a jogi személyek közötti vitarendezés, amely a bírói függetlenség egyik legfőbb kritikája. Annak az esélye, hogy egy vállalat az állammal szemben pert nyerjen Európában az egyik legalacsonyabb. Gyenge a tulajdonjogok védelme, magas a bürokrácia, a korrupció, elterjedt a szervezett bűnözés és rendkívül alacsony a társadalmi tőke.

Komoly gondok vannak a vállalati dinamikával és az ehhez szorosan kapcsoló innovációs rendszerrel is. A jelentés szerint kevés Magyarországon az innovatív vállalat, a többség még mindig az olcsó munkaerőre építi termelését, termelékenységbővítő fejlesztésekbe pedig csak kevesen kezdenek. Ennek részben finanszírozási, és jogi részben tudásbéli akadályai vannak. Kevés a vállalatok közötti, valamint az egyetemek-vállalatok közötti együttműködés is.

Az innovációs pillérben van az ország legrosszabb osztályzata is, amelyet a kutatóintézetek kaptak. Eszerint bár Magyarország azon országok közé tartozik, ahol érdemi kutatások folynak, ezek minősége messze elmarad a világ elitjétől. A magyar kutatási eredmények idézettsége nagyon alacsony, a világszabadalmakban való magyar hozzáadott érték kevés található.

Mindez egyenes következményei az évek óta gyenge oktatási és szakképzési rendszernek. Az általános iskolások kompetenciái folyamatosan romlanak. A lakosság digitális írástudása az EU-átlag alatt van. A cégeknek pedig komoly kihívást jelent munkaerőt találni, amit tovább ront, hogy a még szabad munkaerő képzettsége és termelékenysége nagyon alacsony. A most iskolába kerülő gyerekek átlagosan 15 évet fognak az iskolapadban ülni, ami azt jelenti, hogy nagyon alacsony azok aránya, hogy a középiskola után még tovább tanulnak. A munkaerő egészségügyi állapotát jól tükrözi, hogy az egészségben eltöltött várható élettartam 65,8 év, vagyis a lakosság közel fele még a nyugdíjba vonulás előtt valamilyen krónikus betegségben szenved, ami rendszeresen akadályozza a munkavégzésben és rontja az életminőségét. Ez az átlagos idő pedig a férfiak körében alacsonyabb.

Ez a helyzet a régióban (2018, pont)
MegnevezésBG CZ HR HU PL RO SK SI
Intézményrendszer53,660,552,054,257,158,156,463,1
Infrastruktúra69,983,576,878,479,371,277,676,9
IKT adaptáció69,665,760,261,054,467,167,865,6
Makrokörnyezet89,2100,069,390,0100,089,299,9100,0
Egészségügy80,087,885,780,786,279,884,091,6
Készségek64,773,763,468,572,961,868,673,5
Árupiac56,760,455,754,461,257,355,063,1
Munkaerőpiac62,063,054,857,859,860,760,263,4
Pénzügyi rendszer58,267,560,659,863,451,963,762,3
Piacméret54,664,649,561,773,464,757,747,8
Üzleti dinamika60,370,255,757,261,560,164,570,3
Innovációs kapacitás43,957,337,748,048,739,646,657,9
Forrás: WEF, Kopint-Tárki Zrt.

Így áll a világ

Nagy változás a korábbi évekhez képest, hogy 2018-ban nem Svájc a világ legversenyképesebb országa, hanem az Amerikai Egyesült Államok (85,6 pont). Az alpesi ország kissé lemaradva 82,6 pontot ért el. Az USA után Szingapúr következik (83,5), majd Németország (82,8). Japán 82,5 pontjával Svájc után az ötödik.

Az új módszertan szerint a legkevésbé versenyképes országok egyértelműen a szub-szaharai államok, amelyek közé ékelődött jó pár válság ország is, mint Haiti (36,5), vagy éppen Venezuela (43,2).

A lista első harmadát főként európai országok alkotják, de előkelő pontszámmal rendelkeznek a kis kelet-ázsiai fejlett államok. A lista középső harmadában találhatók a nem EU tag dél-kelet európai országok, a dél-amerikai államok, valamint a fejlettebb nyugat ázsiai, és afrikai nemzetek.

Az idei WEF-jelentés fő megállapítása, hogy tovább nőtt az egyenlőtlenség a világ országai között. Bár a technológia a legtöbb ország számára elérhetővé vált az elmúlt évtizedben, a kormányzatok nem tudták kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket, és a termelékenység növelésére fordítani. Ennek oka elsősorban az intézményrendszerben, az infrastruktúrában és a humánerőforrás képességeiben van. Hiába van potenciálisan nagy lehetőség a technológiai újításokban, hiába érhető el szinte a teljes információs tudásbázis a társadalom számára, a fogadó csatornák az országok többségében nem alkalmasak arra, hogy átültessék ezeket a termelésbe és az innovációba, mert az oktatási rendszer nem tud felzárkózni. Az egyenlőtlenségeket súlyosbítja, hogy egyre több ország dönt a gazdasági nyitottság korlátozása mellett, és folytat olyan protekcionista politikát, amely korlátozza nem csak az áruk és szolgáltatások mozgását, hanem a technológiáét is. Csakhogy a versenyképesség nem zéró összegű játék, és a különutas megoldások csak átmenetileg jelenti a versenyképesség javulásának illúzióját - fogalmaztak a kutatók.

A kép forrása: Pixabay.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Illiberalis, 2018.10.17 13:40

A WEF egy undorító liberális bagázs, hazudnak, csúsztatnak és mellébeszélnek össze-vissza, egy szavukat sem kell elhinni. Ha tényleg ilyen rossz a helyzet, miért pont nálunk épít gyárat a BMW?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

sziddha, 2018.10.17 13:30

Gátlástalanul rabolják ki a fineszes fideszesek az országot, a közpénz elmagánosításával ! Össze-vissza hazudnak
a magyar gazdaság jó helyzetéről ! EU milliárdok nélkül ill. az autók összeszerelése nélkül, az egész hazai gazdaság
lehúzhatná a rolót ! Amint nem jön EU pénz,csődbe mehet az egész Patyomkin ország ! A Kedves, a Bölcs Vezető
nyomában birkaként ballagó,kolomp vezéreltek csak áhítattal csüngnek az önmagát Istenkirállyá emelt diktátor
ajkain ! Ha tudnának gondolkodni,talán kérdés merülne fel bennük,hogy miként repkedhet 17 milliárdos magán
gépen a szeretett vezér !? Vagy a számtalan egyéb korrupció gyanús ügy kapcsán ! Az nem épelméjű reagálás,
hogy a baloldaliak 8 éve alatt is voltak zavaros ügyek ! Akkor kispályások lopogattak, 2010 óta állami szinten
rabolnak ! A csicska szervezetek pl. az ügyészség pedig már csak névleg tekinthetők az igazságszolgáltatási
szervezetnek !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2018.10.17 11:46

Nem örülök ezeknek a sorozatos rossz adatoknak, amit az alja magyar politikusok értek el a kamu rendszerváltás óta.
Magyarországnak nincs felelős, hozzáértő, emberi politikusa. Csak a korrupt selejt jelent meg idáig. Tisztelet a kevés kivételnek, akiket a sok aljadék elnyom.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html