Devizahiteles ügyben döntött a Kúria - a banknak adott igazat

Egy életbiztosítással kombinált svájci frank hiteles szerződésre tett pontot a Kúria. A hitelfelvevő mellett zálogkötelezettséget vállalt személy köteles tűrni a bank végrehajtását. A jogeset a Bírósági Határozatok Gyűjteményben jelent meg.
Németh Géza, 2019. április 6. szombat, 14:39
Fotó: Pixabay

Tíz évvel a kölcsön felvétele után tett pontot a Kúria annak az ügynek a végére, amely egy életbiztosítással kombinált svájci frank alapú hitelhez kapcsolódott.

A történet 2008-ban kezdődött, amikor az ügyfél úgy vett fel 6 millió forintnak megfelelő hitelt a banktól, hogy annak fedezete életbiztosítás volt. Abban az időben ez úgymond bevett konstrukciónak számított és a lényege az volt, hogy az életbiztosítás összege megegyezett a felvett kölcsön összegével és a lejárata is ahhoz igazodott. Az ügyfél a 132 hónapos futamidő alatt csak a kamatot fizette a banknak, majd a biztosítási összegből a futamidő végén egyösszegben járt a banknak a tőke. A hitel biztosítéka az életbiztosítás és egy zálogjog volt. A zálogszerződést a bank és az ügyfél egy harmadik személlyel, annak 5,7 millió forint értékű ingatlanára kötötte.

Az ügyfél 2010-ben beszüntette a törlesztést - vagyis a kamatfizetést - mire a bank végrehajtást indított a zálogkötelezett harmadik személy ellen. Miután az utóbbi nehezményezte a végrehajtást, annak megszüntetésére pert indított a bank ellen.

Az elsőfokú bíróság arra hivatkozva, hogy az akkori hitelintézeti törvény szerint a szóban forgó hitel nem fogyasztási kölcsön, elutasította a keresetet. A zálogkötelezett fellebbezett, de a másodfokú bíróság jóvá hagyta az első fokú ítéletet. Ezután jött a kúriai felülvizsgálat, amely azzal végződött, hogy a másodfokú bíróságnak új határozatot kellett hoznia. A Kúria véleménye szerint a kölcsön vegyes jellegű volt, tehát részben fogyasztásinak tekintendő.

A megismételt másodfokú eljárásban sem járt jobban a zálogkötelezett, újra csak érvényes maradt a végrehajtás. A bíróság kifejtette, hogy mind a kamatot, mind pedig a tőke-törlesztést előre meg lehetett határozni.

A zálogkötelezett immár a második jogerős ítélet ellen kért felülvizsgálatot a Kúriától, de ott is elveszítette a pert. A jogerős ítélet szerint nem jogszabálysértő, a zálogkötelezett nem adóstárs, hanem a tartozásért mint zálogkötelezett tartozik helytállással.

Arról, hogy időközben az árfolyam változás miatt jelentősen megemelkedett az eredetileg 6 millió forintos kölcsön tőkeösszege, nem esik szó a jogesetben.

HOZZÁSZÓLÁSOK