Zavar a magyar munkahelyeken - kiket mentettek meg?

Csaknem minden ötödik, állásban lévő magyar számolt be arról, hogy a munkahelye igénybe vesz valamilyen állami vagy uniós támogatást a válság miatt a létszám megtartása érdekében - derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból. A legnagyobb bajba a nem felsőfokú végzettségűek, illetve a községekben élők kerültek.
Domokos László, 2020. július 2. csütörtök, 06:40
Fotó: Getty Images

A magyarok 11 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelye igénybe vesz valamilyen állami vagy uniós támogatást a koronavírus-járvány okozta válság miatt a létszám megtartása érdekében - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

A viszonylag kis arányt árnyalja, hogy az összes válaszadó 40 százaléka a nem tudom/nem dolgozom lehetőséget jelölte meg. Így a maradék arányában a valamilyen támogatást igénybe vevők aránya már mintegy tizenkilenc százalék, azaz csaknem minden ötödik munkahelyet jelent.

A KSH hétfőn publikált adatai szerint a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 399 ezer fő volt 2020 májusában, 134 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a koronavírus és annak gazdasági következményei komoly hatással voltak a munkaerőpiacra is: a munkanélküliek száma 215 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 4,7 százalékra emelkedett a hónapban.

További 32 ezer ember alulfoglalkoztatott, 7 ezer inaktív, keres munkát, de nem tud munkába állni 2 héten belül, míg további 161 ezer inaktív, szeretne dolgozni, de nem keresett munkát.

A kormány szerint az állami bértámogatás segítette a vállalkozásokat a munkahelyek megőrzésében. A munkanélküliek száma a májusi emelkedés után júniusbna stagnálhat, majd belátható időn belül megindul az érdemi csökkenés is - mondta fogalmazott Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Az ITM által koordinált bértámogatási programokkal a hivatalos számítások szerint eddig 225 ezer munkahelyet sikerült megvédeni. A munkahelyvédelmi bértámogatásban országosan mintegy 185 ezer munkavállaló részesült, a munkahelyteremtő bértámogatás pedig 25 ezer ember elhelyezkedését tette lehetővé. Emellett a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után járó kedvezményre is több mint 16 ezer munkavállalóra érkezett be kérelem. A programok mostanáig összesen több mint 15 ezer vállalkozásnál teszik lehetővé a képzett munkaerő megtartását.

A KSH mérése szerint májusban az inaktívak száma jelentősen, 59 ezer fővel csökkent, a korábban munkahelyüket elvesztett személyek nagy része ugyanis - a személyes kapcsolatok korlátozásának, azaz a kijárási korlátozások  feloldását követően - aktívan kezdett munkát keresni. Közülük 31 ezren el is kezdtek dolgozni. További 28 ezren azonban nem találtak munkalehetőséget.

Az idei ötödik hónapban távmunkában vagy home office keretében már csaknem 760 ezer ember dolgozott, ez az összes munkavállaló 17,2 százaléka, az áprilisi 16,7 százalék után - ráadásul ez az arány több mint hétszerese az egy évvel korábbinak. A munkaerő-felmérés alapján a dolgozók 6,9 százaléka rendszeresen, míg 10,3 százaléka működött távmunkában.

A kutatásból az is kiderül, hogy a férfiak nagyobb arányban számoltak be arról, hogy a munkáltatójuk valamilyen támogatást vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy a munkában lévő férfiak 22 százaléka jelölte meg az a választ, míg a nőknél ez az arány 16 százalék.

A Napi.hu számára készített friss felmérés szerint főleg a fiatalok (azaz a 40 év alattiak) állását mentették valamilyen támogatással a vállalkozások.

Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A 18-39 évesek körében ugyanis az arány 24 százalék, azaz gyakorlatilag minden negyedik válaszadó. A 40-59 évesek körében az arány 18 százalék, míg a 60 év feletti dolgozóknál csupán 9 százalék.

Az iskolai végzettség szerint is érdemi különbségeket talált a Pulzus kutatása. Mivel Magyarországon a magasabb végzettség érdemben magasabb várható jövedelmet és általában biztosabb állást is jelent, nem meglepő, hogy a felsőfokú végzettségűek csupán 11 százaléka mondta azt, hogy a tudomása szerint a munkahelye igénybe vesz valamilyen állami vagy uniós támogatást az állások megtartása érdekében. Az alap- és a középfokú végzettségűek körében ez az arány már 20 százalék, azaz gyakorlatilag minden ötödik ember érintett.

A támogatások igénybe vétele ügyében komoly eltérések mutathatóak ki a nagyvárosokban, valamint az ország más részén élők véleménye között. A településtípus szerinti bontás alapján ugyanis a fővárosban, valamint a megyeszékhelyeken élők csupán 10, illetve 12 százaléka számolt be arról, hogy munkáltatója valamilyen támogatást vett igénybe a létszám megtartása érdekében, addig a városokban élők körében ez az arány 16,4 százalék (azaz minden hatodik, állásban lévő válaszadó), míg a községekben élőknél 28 százalék, azaz több mint minden negyedik megkérdezett.

Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!

HOZZÁSZÓLÁSOK