Kilőhetne a V4-ből a magyar gazdaság, ha a kormány nagyon szeretné a zöldeket

Ha igazak a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos várakozások, jövőre visszaerősödhet a V4 országok gazdasága. Feltéve, hogy a visegrádi országok előtérbe helyezik a fenntartható, zöld megújulási programokat, melyekkel megsokszorozható a hatás - állítja friss jelentésében a Cambridge Econometrics kutatócég.
Szabó M. István, 2020. november 19. csütörtök, 19:03
Fotó: MTI Fotó / Szigetváry Zsolt

Ha Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kormányai környezettudatos alapokra helyezik a gazdaság talpra állítását célzó intézkedéseket, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés gyorsabban térhet vissza a pandémiát megelőző szintre, a fellendülés pedig nagyobb mértékű lehet mint nélküle - állapítja meg a Cambridge Econometrics (CE) budapesti irodája által készült elemzés. A visegrádi országokkal foglalkozó tanulmány szerint a zöld forgatókönyvek és szakpolitikák bevezetésével megőrizhetők és fokozhatók a gazdaság kényszerű leállásából adódó pozitív környezeti hatások; a megújuló energia, az elektromos járművek, illetve az épületek energiahatékonyságának támogatása fellendíti a gazdaságot, új munkahelyeket teremt a megszűnők helyébe, és segíti a klímacélok elérését.

Lemodellezték

Most először van kezünkben matematikai modell arról, mi várható, ha a régió gazdaságait környezettudatos és fenntarthatósági szempontok szerint indítjuk újra - közölte a CE sajtóközleményében Fazekas Dóra, a budapesti iroda vezetője. Hozzátette: a környezeti szempontokat is figyelembe vevő élénkítési csomaggal Magyarország a 2030-ig tartó időszak nyertese lehet.

A CE a teljes gazdaság makroszintű modellezését lehetővé tevő saját módszertant fejlesztett ki és alkalmaz, az E3ME modellezés pedig azt mutatja, hogy míg a jövedelmek megőrzése, a fogyasztás szinten tartása és a gazdaság talpon maradása érdekében tett rövidtávú intézkedések a legtöbb országban a kieső jövedelmek pótlására helyezik a hangsúlyt, egyelőre nem látni, hogy a régió országainak milyen válaszai vannak a hosszú távú kérdésekre. Az irodavezető szerint a V4-ek gazdasága nem a válság előtti helyzetbe fog majd visszaállni, mivel jelentős menyiségű, elsősorban alacsony képzettséget igénylő munkahely szűnik meg a feldolgozó- és építőiparban, illetve a szolgáltatási ágazatban.

A pandémia miatt mindenütt nő a munkanélküliség, és a V4 országokban a foglalkoztatottak száma csak 2030 körül állna vissza a járvány előtti szintre. A CE modellje szerint viszont a zöld intézkedések hatására ez minden vizsgált országban ennél előbb elérhető. A visszatérés Lengyelországban és Szlovákiában már 2022-re megtörténne, Csehországban 2023-ra, Magyarországon pedig 2025-re lesz ismét annyi foglalkoztatott, mint a koronavírus-válság előtt. Fazekas Dóra úgy látja: ahhoz, hogy más, új munkahelyek jöjjenek létre a megszűnők helyett, új folyamatokat kell beindítani.

Négy forgatókönyv

A Cambridge Econometrics zöld forgatókönyve négyféle intézkedést javasol a visegrádi gazdaságok hosszú távon is fenntartható fellendítésére:

  • Tőketámogatás a megújuló technológiák számára. A megújuló technológiák, mint például a nap-, víz- vagy szélenergia, egyre versenyképesebbek, tőketámogatásokkal viszont felgyorsítható a bevezetésük és szélesebb körben terjeszthetők el.
  • Ehhez kapcsolódik a nemzeti villamosenergia-hálózatok megújítása és alkalmassá tétele a megújuló technológiák egyre nagyobb mértékű alkalmazására.
  • A 2008-2009-es válság után népszerű roncsautó-programokról ismét több szó esik. Egy zöld forgatókönyv szerint azonban csak új elektromos járművek vásárlására szabad kedvezményt adni, hogy növekedjen részarányuk a közlekedési mixben. Így kibocsátás-csökkentés érhető el, az új járművek gyártása pedig a gazdaságot erősíti.
  • Az épületállomány utólagos energetikai korszerűsítésének állami támogatásával jelentősen csökkenhet az épületek energiafelhasználása. A környezeti hatások mellett a felújítások új építőipari igényt támasztanak, elsősorban az alacsony képzettséget igénylő tevékenységekben, ahol a válság a legtöbb munkahelyet szünteti meg.

Magyarország kilőhetne

Zöld újjáépítési programok bevezetésével mindegyik visegrádi országban nagyobb mértékű gazdasági növekedés várható, mint azok nélkül - olvasható ki a CE tanulmányából. E szerint a régióban Magyarország lehetne képes a leginkább növekedni; 2030-ig akár a GDP 4 százalékát kitevő többlettel gazdagodhatna az ország - szemben Csehország  másfél-, Lengyelország 1,3-, illetve Szlovákia fél százalékos bővülésével. A modellszámítások szerint e többletnek köszönhetően azonban a V4-ek évekkel hamarabb érhetnék el a járvány előtti időszak teljesítményét.

A CE szerint a növekvő foglalkoztatást elsősorban az energiahatékonysági építkezések és zöld beruházások hajthatnák. E fejlesztések számos építőipari és más, alacsony képzettségű munkaerőt igényelnek, így felszívják a válság során most megszűnő - és valószínűleg újra meg nem nyíló - munkahelyek foglalkoztatottjait. A pozitív folyamatot erősítheti az autógyártás felfutása (az elektromos járművek vásárlási támogatásával), a foglalkoztatás-bővülés hatására pedig a fogyasztás is növekedhet, ami a fogyasztói ágazatokban (kereskedelem, vendéglátás, turizmus) tovább bővítheti a foglalkoztatást.

A zöld megújulási program azonban környezeti előnyöket is jelentene: tovább csökkentheti az idén egyébként a COVID-19 következményei miatt visszaesett széndioxid-kibocsátást, és a számítások alapján ez a csökkenés Magyarországon lehet a legnagyobb, akár a jelenlegi szinten számoltan nyolc hónapnyi kibocsátás volan felszámolható 2030-ig. (Ugyanez a tétel hat hónap Lengyelország, öt hónap Csehország és négy hónap Szlovákia esetében.)

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ittott, 2020.11.20 08:45

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

dakujeme, 2020.11.20 00:17

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2020.11.19 20:35

" ... COVID-19 következményei miatt visszaesett széndioxid-kibocsátást .. " igen, és a légkör átlagos széndioxid tartalma ennek ellenére szépen emelkedett tovább. Vagyis nem az emberi kibocsátás okozza. Innentől kezdve az egész cikk bullshit.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html