Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A gazdasági stabilitásról szóló törvény a költségvetési törvények elfogadását a háromtagú Költségvetési Tanács felhatalmazásához köti. A parlament ma délután szavaz a 2017-es költségvetés módosításról és a 2018-as büdzsé elfogadásról is, s ahogy az várható volt a Kovács Árpád KT-elnök, Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László számvevőszéki elnök megadta a zöld jelzést a parlamentnek a költségvetés elfogadáshoz.

A határozatban a KT kifejti, hogy a mind a két évben teljesül az államadósság-szabály vagyis csökken a adósság GDP-arányos mértéke is - még ha rendkívül csekély mértékben is. A testület szerint a tavalyi 73,5 százalékról az idén 71,4 százalékra, míg 2018-ban 69,5 százalékra megy a GDP-arányos adósság, miközben az idei gazdasági növekedést a kormány 4,1 jövőre pedig már 4,3 százalékra teszi. Ilyen jelentős növekedés mellett mindössze 0,6 százalékos adósságcsökkenést tervez a kormány - ami jelzi, hogy a 2018-as költségvetés sem a takarékos gazdálkodásra épül. Ám emellett a KT szó nélkül elment, mondván a szabály az szabály - az pedig teljesül, hisz a 0,6 százalékpontos csökkenés is csökkenés.

Több száz milliárd beruházáskora

A jövő évi költségvetés több száz milliárd forintos beruházásokra teremt keretet, köztük olyanokra is, amit akár uniós pénzekből finanszírozhatnak a kormány, így csökkentve a költségvetési kiadások, de legfőképpen az államháztartási hiányt, gondolva azokra - 2019 utáni időkre - az időkre, amikor is már csak nem olyan biztos a 3-4 százalékos gazdasági növekedés.

Ám ehelyett csak jövőre 126,7 milliárd forint megy a paksi beruházásokra, 255,6 milliárd a közútépítésékre. Folytatódik a liget projekt szerény 30,2 milliárdos kerettel, illetve a Modern várok programra 150 milliárdot költenek. A kormány makroprognózisa nem változott a vita alatt - így az inflációt jövőre 3 százalékra teszik - vagyis januártól ennyivel emelik a nyugdíjakat is.

A kormány 2018-as költségvetés április benyújtása óta elfogadta az új családtámogatási programját - amely viszont rendkívül hézagosan köszön vissza költségvetésből - magyarán nincs meg annak a fedezete. Csak jövőre ez plusz százmilliárdos kiadást is jelentene - ezzel szemben a vita során csak 17 milliárdot emelt be a kormány a költségvetésbe.

Hiányzik a népesedési program lába

Ezek részeként bölcsőde fejlesztésekre beállítottak 3,5 milliárd forintot, s elkülönítettek 3 milliárdot "családpolitikai programokra". Tízmilliárd forinttal megemelték a lakástámogatási kiadásokat - így e célra 35,2 milliárd forint jut -, ebből törlesztenék a három- és többgyermekes családok hiteleit is, a miniszterelnöki bejelentéseknek megfelelően. Kap viszont 650 millió forintot a Kopp-Skrabski Demográfiai és Családkutató Intézet. Az intézetnek ugyan még honlapja sincs, de kormány úgynevezett demográfia programja a Kopp-Skrabski házaspár korábbi kutatásaiból indult ki.

Az előrelátó Emmi épp tavaly számolta fel a Családpolitikai kutatóintézetét, most egy újat gründolnak a kormány koncepciójának támogatásra. Az Intézet segítséget fog nyújtani a demográfiai trendek és elemzések értelmezésében, továbbá szakértői bázisán keresztül fogja támogatni a kormány népesedési, családpolitikai irányítási és szakmapolitikai feladatainak megvalósítását - magyarázta Rétvári Bence emberminisztériumi államtitkár kormányzati stratégiaalkotás cikkcakkjait egy parlamenti válaszában.

A költségvetési vitában egyetlen kormánypárti képviselő sem tartotta fontosnak tisztázni 70-80 milliárd forintos kérdést a kormánnyal, korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy lapinterjúban azzal ütötte el a jogos kérdést, hogy majd a tartalékokból a kormány megoldja. (Más kérdés, hogy fél évvel a költségvetés év indulása előtt már a tartalékok elköltésre gondolni, nem épp az államháztartási törvénynek megfelelő példaszerű költségvetési gazdálkodás mintapéldája.)

A költségvetési vita alatt nettó értelemben alig változott a javaslat, mind a kiadási, mind a bevételi oldal 10,7 milliárd forinttal emelkedtek, ami kerekítési hiba a 20 101 milliárd forintos kiadási főösszeg mellett. A bruttó egyenlegváltozás - költségvetés, tb-alapok, elkülönített állami alapok közötti átcsoportosítást nem konszolidálva - ennél nagyobb, de még így sem éri el a száz milliárd forintot - ami rámutat arra, hogy a költségvetést abszolút mértékben a kormány a kezében tartotta, nem hagyva valódi kontrollt költségvetést alkotmányosan felelős törvényhozásnak.

KT: még idén indítsák be a pénzpumpát!

A 2017-es költségvetés módosítása még ennél is csekélyebb 16,2 milliárd forintos elmozdulást eredményezett a költségvetési főösszegekben - így bővel teljesíthető a GDP 2,4 százalékára belőtt hiánycél.

Sőt a KT szerint az idei hiány még ennél is alacsonyabb lehet, ugyanakkor a 2018-as 4,3 százalékos növekedési prognózissal szemben fenntartásai vannak, így megismételték korábbi javaslatukat, hogy a kormány a 2018-ra tervezett egyes nagyobb kiadásokat hozzon előre 2017-re. (A kormány vélhetően megfogadja ezt a jó tanácsot, így az év végén alig 3-4 hónappal a választások előtt komolyabb költségvetési osztogatásra lehet számítani.)