Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Az ÁSZ ellenőrzése tíz gyorsforgalmi útszakaszra terjedt ki: ez összesen 76,2 kilométer új aszfaltcsíkot jelent, amelynek része volt az M0 északi szektoránál megépült Duna-híd és az M7 autópályán épített Mura-híd. Az M0 északi szektornál megépült úgynevezett ferdekábeles Duna-híd különleges, hazánkban az eddigiek során nem alkalmazott megoldásokkal készült - szögezi le a jelentés. Az ellenőrzött autópálya szakaszok megépítésének költsége 270,9 milliárd forintot tett ki, amelyet közvetlen költségvetési juttatásból, állami kezességvállalás mellett felvett hitelből és európai uniós forrásból finanszíroztak.

Az ellenőrzött beruházásoknál - a 2006-ban és 2007-ben befejezett autópálya beruházásokhoz hasonlóan - a gazdaságossági szempontok nem kaptak prioritást - írja az ÁSZ. Az ellenőrzések során évről-évre, visszatérően hiányolják a számvevők, hogy az autópálya építések megkezdése előtt nincs olyan előzetes költségbecslés, árkalkuláció, amely részletes egységár elemzésen alapszik.
Az autópálya beruházásokat gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi mutatók alapján a NIF Zrt. nem értékelte, ilyen elvárást a gazdasági tárca sem írt elő.

Az ellenőrzés során meghatározott hatékonysági mutató (átlagos napi forgalom/1 km-re jutó kivitelezési ráfordítás) alapján az M0 autópálya keleti szektor volt a leghatékonyabb fejlesztés, a legalacsonyabb hatékonyságú pedig az M0 északi szektor (északi Duna-híd). A mutató arra világít rá, hogy az északi Duna híd beruházás hosszú távú hasznosulását a forgalmi kapcsolatának bővítése, azaz az M0-ás körgyűrű teljes kiépülése biztosíthatja. A jelentés megállapítja: a Budapest környéki szakaszoknál az önkormányzatok erőteljes zsarolási potenciállal bírtak, hiszen (lásd: M0 Észak, M0 Kelet, M6) az érintett önkormányzatok az építési engedélyekhez való hozzájárulásuk kiadásánál több mint tízmilliárd forintos többletkiadásokat okozó fejlesztési igényeket támasztottak.