A parlament a  napokban fogadta el a 2018-as költségvetést, amelyben a kormány már idénre 4,1, 2018-ra 4,3 százalékos GDP-növekedéssel számolt, majd a választási költekezés lecsengésével 2019-ra 3,8 százalékra lassulhat az GDP növekedése.

A MNB most kiadott makrogazdasági prognózisa szerint azonban a kormány optimista: a jegybanki elemzők szerint a 2017-2019 közötti időszakban a növekedés alapesetben nem éri el a négy százalékot. A most nyilvánosságra hozott inflációs jelentésben az idei évre 3,6, jövőre 3,7, míg 2019-ra 3,2 százalékos növekedéssel számolnak a Szabadság téren. A jegybank következetes a korábbi álláspontjához képest, az NGM és az MNB közötti makropályabeli nézetkülönbség már fél évvel ezelőtt is fennállt.

Kapcsolódó

A választások után lépni kell

Miután az MNB nem osztja az NGM, így a kormány gazdasági előrejelzését, kritikát fogalmazott meg az épp most elfogadott 2018-as költségvetéssel kapcsolatban. Az jegybanki elemzők szerint az idei tervezett 2,4 százalékos GDP-arányos hiánynál lényegesen kisebb, akár 1,8-2,1 százalékos deficit is összejöhet, ugyanakkor a 2018-ra tervezett 2,4 százalékos hiánycél eléréséhez kormányzati intézkedésekre lesz szükség. Az MNB szerint a hiánycél csak úgy érhető el, ha a kormány zárolja a kiadási oldalon lévő 60 milliárdos Országvédelmi Alapot 2018-ban, s ezzel már egyenesbe is kerül a hiánypálya, vagyis más intézkedésre a jelenlegi tudásuk szerint nem lesz szükség.

Vagyis így vagy úgy 2018 nyarán az új kormánynak át kell tekintenie a költségvetési folyamatokat és módosításokra lehet szükség. Szerencsére 2018 őszén nem lesznek önkormányzati választások, így a várhatóan május-júniusban hivatalban lévő kormány nem ül béna kacsaként az őszi választásokig - mint az elmúlt két és fél évtizedben a választási években -, hanem már a nyáron végrehajthatja a szükséges kiigazításokat. A jegybank előrejelzése kapcsán viszont az valószínűsíthető, hogy bárki kerül kormányra 2018 tavaszán, nem kezdhet azonnali osztogatásba, igaz arra politikai nyomás sem lesz önkormányzati választások hiányában.

Ezzel magyarázza óvatosságát az MNB

Az MNB a technikai kivetítések alapján azt feltételezi, hogy 2019-ra a hiány a GDP 2-2,2 százalékára morzsolódhat. Az idénre jósolt 1,8-2,1 százalékos GDP-arányos hiánycél már magasabb a jegybank március prognózisánál, amit a kórházak növekvő adósságával - így a várható újabb konszolidációs igénnyel - magyaráznak az MNB elemzői.

A kormány prognózisnál viszont 0,3-0,6 százalékponttal alacsonyabb az idei előrejelzés, amit jelentős részben az uniós támogatások lassabb lehívásával magyaráznak az MNB-sek. Ugyancsak kisebb kiadással jár a Start munkaprogram a kedvező munkaerő-piaci folyamatok miatt, de csökkenti a bevételeket a törvényellenesen beszedett reklámadó visszatérítése is. (Az MNB-hez hasonlóan látja az idei költségvetési folyamatokat a Költségvetési Tanács, amely azt javasolta a kormánynak, hogy az idei költségvetésből költekezzen jobban, annak érdekében, hogy tehermentesítsék a 2018-as büdzsét.)

A 2018-as költségvetésben, alapvetően a lassabb gazdasági növekedés miatt, kevesebb adóbevétel folyik be a kincstárba a kormány által feltételezettnél, bár a kiadási oldalon kisebb növekedésre számítanak a nyugdíjaknál és a költségvetési intézményeknél, ám a legnagyobb bizonytalanságot az uniós források lehívása okozza - fogalmaz a jelentés.

Paks 2-vel véget ér az adósságcsökkentés

Az államadósság csökkenő pályán maradhat 2019-ig: 2017 első negyedének végén a GDP 74,6 százaléka volt az államadósság, ez az év végére 73 százalék közelébe, 2018-ban 72,3 százalékra, 2019-re pedig 71 százalékra csökken.

Ugyanakkor a jelek szerint az MNB nem számolt a Paks 2 hitelével; amennyiben a 2018-as választások nyomán nem történik változás a projekt megítélésben, úgy már 2019-ben komolyabb hitelfelvételekre kerülhet sor, a 2019 utáni években pedig a projekt 12-15 milliárd eurós költsége "keresztbe veri" a az államadósság-csökkenést.