Nem ritka, hogy egy kormány úgy preferál társadalmi csoportokat, területeket, gazdasági ágakat, hogy eltekint bizonyos adó beszedésétől. Ilyen a mai rendszerben például a gyermekek nevelését támogató adókedvezmény, vagy az öröklési illeték kedvezménye. 2010 előtt a hangsúly az alacsony keresetűek adókedvezményén volt. Ezen a területen a költségvetés 2010-ben 484 milliárd forint bevételről mondott le (összehasonlításul a családi adókedvezményre 270 milliárd forint jut 2018-ban, bár a két adórendszer már nehezen összehasonlítható bevételi alapon).

Az Orbán-kormány széleskörűen él az "adóelengedés" lehetőségével. A költségvetési törvények, zárszámadások alapján látszik, hogy 2012-ben még 565 milliárd forint adókedvezmény igénybevételét tette lehetővé az állam, ez a szám 2018-ban megnövekedett 908 milliárd forintra. Három jogcím lefedi ennek az összegnek a 69 százalékát (társasági adókedvezmény, családi adó-, és járulékkedvezmény, munkahelyvédelmi akcióterv).

QP | Quality Placement

Ha külön megnézzük a társasági adó területét, akkor az látszik, hogy 2010 óta megduplázódott az e körben adott kedvezménynek az összege. Erre a mostani kormány első időszakában még 96 milliárd forintot terveztek, a jövő évi költségvetésben már 210 milliárd forint szerepel.

Ez azt jelenti, hogy a társasági adó fizetési kötelezettségükből ennyit átirányíthatnak a vállalkozások a kormány által kijelölt területekre. Azaz nem arról van szó, hogy a cégnek megmarad ez a pénz, és nem kell befizetnie a NAV-nak, hanem az adójuk egy részét - tao-kedvezményt - például sporttámogatásra utalhatják át. Ennél nyilvánvalóan transzparensebb lenne, ha a cégek befizetnék a taót, és azt az állam kiosztaná a sportegyesületek között valamilyen pályázat keretében - írja a Policy Agenda elemzése.

A társasági adón belül a legnagyobb növekedése a sportcélú támogatásoknak volt. Ha a társasági adó fizetési kötelezettséghez viszonyítjuk az e célból elengedett adó nagyságát, akkor jövő évben 36 százalék körüli lesz ez a mérték, vagyis minden harmadik adóforint beszedéséről eltekint az állam. A legnagyobb növekedése tehát a sportcélú adó-eltérítésnek volt, amely 2011-ben lépett be a rendszerbe, akkor még 20 milliárd forintot terveztek erre. Jövő évben ez az összeg már  80 milliárd forint lesz. Így nyolc év alatt 480 milliárd forintnyi társasági adó került a sportegyesületekhez az államkassza helyett.

Ez azt jelenti, hogy a lehetséges társasági adó befizetési kötelezettségnek idén 15 százalékát, jövőre 14 százalékát a cégek átirányíthatják sporttámogatásra. Így - ahogy írtuk korábban is - kikerülnek a költségvetés látómezejéből, nehéz ellenőrizni hasznosságukat, illetve a törvényhozásnak semmilyen kontrollja sincs felette.

Csak összehasonlításul: 2018-ban a második legnagyobb jogcím a társasági adókedvezmények területén a sporthoz képest fele akkora összegű fejlesztési adókedvezmény (39,3 milliárd forint) lehet. Ennek az összege 2012 óta szinte nem változott - írja a Policy.