Business Talks '24
Üzleti konferencia
Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!
jegyét most.
"Nyilvánvaló módon a Balatonnak megvannak a hátrányai is, különben már évekkel ezelőtt egy újabb St. Tropez-vé változott volna. Ráférne némi modernizáció, és a mosolygós kiszolgálás is eléggé hiányzik: például elnézést sem kértek tőlünk, miután az ebédünk 45 perc elteltével sem érkezett meg" - írja az újságíró, aki arra is panaszkodik, hogy a tó nehezen megközelíthető, amióta a Ryanair nem repül Sármellékre, a légkondi nélküli vonatok pedig túlzsúfoltak és forrók. Cserébe viszont szerinte aki eljut a Balatonig, képeslapra illő látványban és szokatlan élményekben lesz része az Európa legnagyobbjának nevezett tó mellett, amelyet még nem igáztak le a trendi yachtklubok.
Ugyancsak a Balatont ajánlja az 1,7 milliós példányszámú amerikai Endless Vacation Magazine: a Magyar Turizmus New York-i képviselete által ideszervezett újságíró a tó körbetekerésére buzdít, és a borvidékeket, templomokat és palotákat érintő útvonalhoz olyan programokat ajánl, mint a kitesurfözés vagy a cigányzenére táncolás.
Más neves lapok eközben Budapestet ajánlották nyár végi vagy kora őszi célpontként. A brit Independent kétnapos városnézéshez rakott össze programot, és a szokásos fürdők és éttermek mellett arra hívja fel a figyelmet: a város térképészeti nagyhatalomnak számít, így az antikváriumokban remek boltokat lehet csinálhat, aki történetesen térképeket gyűjt.
A 630 ezres példányszámú amerikai Budget Travel magazin mostanra figyelt fel a romkocsma-jelenségre, és ezeket ajánlja - aki el akarja kerülni a cikk nyomában érkező hátizsákos amerikai hordákat, annak a következő hónapokban a Szimplakertet, a Mumust és az Instantot kell lehúznia a saját kocsmalistájáról. Az abszintozással összekötött Mumus mellett ez a cikk is a korsó Borsodik árát emeli ki külön (3 dollár).
A New York Times még augusztus elején írt külön Budapestről, két változatot is ajánlva a város megismerésére: egyet azoknak, aki napi 250 dollárból (50 ezer forintból) és egyet azoknak, akik 1000-ből (200 ezer forintból) gazdálkodhatnak. A kisebb pénzűek a Bock Bisztróban fognak enni, a Retrockban helyi tervezőktől shoppingolni, és a Művészetek Palotájába mehetnek este hangversenyre, míg a jobban eleresztett New York Times-olvasók a New York Palace-ban fognak megszállni, és a Michelin-csillagra törő Ráday utcai Costesben fognak olyat enni, amilyet bármelyik másik épkézláb európai városban is ehetnének. Napközben a Hungaroringen fogják róni a köröket bérelt Porschékkel, a Bortársaságban táraznak be szuveníreket, és abban a Boutiq' Barban partiznak este, ahol az ezek szerint meglepően gazdag Kreatív is tartotta farsangi buliját.
Ha a várost népszerűsítő cikkeknek van érdemi hatása, a zsidónegyed romkocsmáit ellepő hátizsákos egyetemisták, a Múzeum körúton térképekre vadászó brit középosztálybeli hippik és a közelben trendi bárokat keresgélő dúsgazdag amerikai demokrata szavazók mellett egy negyedik érdekes szubkultúra is megjelenik majd a közeljövőben a városban: a 750 ezres példányszámú angol National Geographicban a magyar városi madarak életéről írt fordulatos beszámolót a The Urban Birder szaklap újságírója.