A szállítók minél inkább megpróbálják visszaszorítani a hitelezést, azaz, hogy hitelbe adják termékeiket és inkább az azonnali fizetésre próbálják szorítani vevőiket. Ez a jelenség leginkább a feldolgozóiparban gyakori, a szolgáltatási szektorban ritkább.

Ezzel szemben a vevők - leginkább a nagyobbak - a minél rugalmasabb és hosszabb fizetési határidőkben látják a jövőt - állapította meg az Atradius Hitelbiztosító 20 európai és más ország 3500 vállalkozásának bevonásával készített legfrissebb tanulmánya.


Amikor viszont a vállalkozásokat a szállítói hitelekről - vagyis arról az esetről, amikor a vevő késedelmes fizetése miatt a szállító hitelez neki - kérdezték, akkor egyöntetűen azt válaszolták, hogy ezek szerepe egyértelműen növekedni fog a jövőben, hiszen banki hitelekhez még mindig sokkal nehezebb hozzájutni, mint a válság előtt. Ez egyben azt is jelenti az Atradius szerint, hogy a szállítók legalábbis lelkiekben felkészültek a hosszabb a fizetési határidőkre, ami a vevők és a szállítók közötti nagyobb bizalom kialakulását is feltételezi.

Nehezíti a helyzetet a bankadó


A banki források igénybevételét a magyar kormány által tervezett pénzintézeti adó is tovább nehezítheti. Sőt, Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója szerint a banki hitelezés feltételeinek jelentős enyhülése sem várható 2010 és 2011-ben.


A tervezett pénzintézeti adó Magyarországon összesen 200, az Egyesült Királyságban 670, Németországban 330 milliárd forintnyi összeget vonna el a pénzügyi szektorból, ami a gazdaságok méreteit tekintve, irreálisan magas terhelést jelent a magyar szektorra nézve - véli Vanek.

A britek évi 670 milliárd forint értékű elvonása mintegy három és félszerese a magyar kormány által beszedni kívánt összegnek, miközben az országok GDP-je közötti eltérés mintegy tizenhétszeres - jegyezte meg az Atradius országigazgatója.

Nőttek a fizetési késedelmek

A biztosító szerint a magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vevőállománynál egyértelműen nőttek a fizetési késedelmek, ez pedig további finanszírozási kényszert jelentett a szállítók részére.

A szállítók jellemzően türelmesebbek és kevésbé profik, mint a banki behajtó cégek, így az az általános tendencia, hogy a bankhiteleket csak végső esetben fizetik késedelmesen, a szállítóknál azonban jóval több rugalmasság van a rendszerben.

Vanek azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy 2010-ben a 90 napon túli késedelemben lévő banki hiteltörlesztés összege már elérte a 400 milliárd forintot. Emellett Magyarországon az újonnan indított felszámolások 30 százalékkal nőttek 2009-ben az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az eljárások azonban több mint 90 százaléka továbbra sem kecsegtet megtérüléssel.

Mindazonáltal a szállítói hitelek mennyisége limitált, ezért az egyéb hitelnyújtási képesség fontossága egyre növekszik az Atradius szerint.

A felmérés szerint a kis- és középvállalkozásokat különösen érzékenyen érinti a hitelfeltételek változása, hiszen az veszélyezteti az egészséges cash-flow rátájukat, de a banki hitelekhez is nehezebben jutnak hozzá, mint nagyobb társaik.

A biztosító szerint a kiszolgáltatott helyzet elkerülése végett a vállalatoknak nagyobb figyelmet kellene szentelniük a kintlévőség-kezelés fejlesztésre vagy a vevőt kellene átállítani előrefizetésre, illetve kerülni kellene a halasztott fizetésekre történő átállást.

Ezek a módszerek a kockázatot ugyan megszüntetik, de jelentősen csökkentik a kereskedelmi forgalmat is, így az egész gazdaságra fékező hatású lehet - véli Vanek.

Emellett szóba jöhet még megoldásként a bankgaranciák igénybevétele, ez azonban tovább szűkíti a vevő hitelképességét, illetve meglehetősen kiszolgáltatott helyzetbe hozza, hiszen akár egy nap késés után is lehívhatóvá válik a bankgarancia - tette hozzá az országigazgató.