A hitelintézeteknek a vonatkozó törvény szerint a külön jogszabály szerinti állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány alapján kamat- és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után 5 százalékos járadékot kell fizetniük 2007. január 1-től. A bankokra kirótt járadék a szövetség szerint sérti az arányos közteherviselés elvét, a gazdasági verseny szabadságát és ütközik az EU rendelkezéseivel is. A bankszövetség, valamint a takarékszövetkezeti érdekképviseletek ezért a törvény kihirdetése előtt a köztársasági elnökhöz fordultak, előzetes alkotmányossági vizsgálatot kérve, ám kérésük nem talált meghallgatásra. A parlament által elfogadott törvény Osváth Piroska szerint - azon túl, hogy alkotmánysértőnek tartják - nem igazít el arról, hogy pontosan mely hitelek kamatbevétele után kell megfizetni a járadékot. Az egyes támogatott hitelkonstrukciók ugyanis abban is különböznek egymástól, hogy miként jut el a kamattámogatás az ügyfélhez: az agrártámogatási hitelek túlnyomó része, továbbá a Széchenyi-kártya esetén az ügyfél bruttó kamatot fizet, a kamattámogatás összegét pedig csak utólag igényli meg az APEH-től, illetve a vállalkozásfejlesztési alapítványoktól - mondta. A bankok vitatják a szolidaritási adó, valamint a kamat- és árfolyamnyereség-adó szeptember 1-i hatályba léptetését is. Az idén ugyanis még a két évre bevezetett banki különadót (a kamatkülönbözet 6 százaléka vagy 8 százalék többlet-nyereségadó) is fizetniük kell. A kamat- és árfolyamnyereség-adóra vonatkozó rendelkezés korábbi - 2007. január 1. helyett 2006. szeptember 1-jei - hatályba léptetése a felkészülési idő lerövidülése miatt okoz gondot az érintett piaci szereplőknek.