A betegek rájöttek: a hálapénzért nem jár érdemi többletszolgáltatás

Abból a szempontból, hogy az állami egészségügy a saját maga által vállalt feladatokat el tudja-e látni, az érintett szolgáltatásokat nyújtani tudja-e, azt lehet mondani: a magyar egészségügy már összeomlott. A betegeknél viszont gondolkodásbeli változás állt be: úgy érzik a hálapénzért nem kapnak többletszolgáltatást.
Nagy László Nándor, 2012. február 23. csütörtök, 13:00

Orosz Éva, egyetemi tanár szerint szektorsemleges, osztott finanszírozási modellben képzelték el a rendszerváltás idején az egészségügy jövőjét, ahol a kiegészítő szolgáltatások terén volt létalapja a magánbiztosításoknak. A közkiadások csökkenése miatt az azóta az egészségügyi intézményrendszer és az eszközpark elavult, koordinálatlan az egészségügy, a finanszírozás pedig megoldatlan. A spirál ma már humánválsághoz is vezetett.

Mindezek eredménye az lett, hogy ma már lényegében a vakvéletlenre van bízva, hogy valaki megfelelő ellátáshoz jut-e. Abból a szempontból, hogy az állami egészségügy a saját maga által vállalt feladatokat el tudja-e látni, az érintett szolgáltatásokat nyújtani tudja-e, azt lehet mondani: a magyar egészségügy már összeomlott.

A politikának ma az a kényszerű feladata van, hogy szembesítse az embereket, hogy mire van elég pénz: tisztába kell tenni, hogy a jelenlegi kapacitás fenntartására még a jelenleginél sokkal több pénz sem elegendő. Azt ugyanakkor szintén el lehet mondani, hogy milyen szolgáltatási előnyökkel jár a kényszerű szűkítés és fel kell vázolni egy olyan képet, ahol a polgár dönthet a kiegészítő megoldásokról - készpénzes extra szolgáltatások igénybevételével, vagy épp kiegészítő egészségbiztosítás megkötésével.

Többszáz milliárd zsebből fizetve

Európában általános modell, hogy az egészségügy döntően, 60-80 százalékban közfinanszírozásból szerzi a forrásait. Az EU és az OECD átlaga 74 százalékos, Orosz Éva szerint ennél alcsonyabb szinten áll a magyar szint - ez úgy alakul ki, ha a gyógyszereket, egyedi orvosi ellátásokat (nőgyógyászat, fogorvos), illetve a hálapénzt is beleszámítjuk a magánfinanszírozás részbe. Ez az OECD becslése szerint 460 milliárd forint volt évente, ám egy másik felmérés szerint 2009-ben 680 milliárd forintot fizettek zsebből a magyar állampolgárok. Ebből a gyógyszerkiadás 240-290, a fogászati kezelés 90, a járóbeteg-ellátás 65, míg a fekvőbeteg-ellátás 40 milliárd.

A kiegészítő biztosításokkal ennek egy jó része fedezhető lenne Orosz Éva szerint, mint ahogy az orvoslátogatás kötelező önrész melletti igénybevételére is fedezetet teremtene. Vannak olyan országok, ahol a társadalombiztosítás maga vesz igénybe ilyen szolgáltatást a piaci biztosítóktól a szociálisan rászorulók számára - tette hozzá. Ugyanakkor a lakosság számára a tényleges költségek ismeretében ésszerűnek tűnik a kiegészítő biztosítások választása - Franciaországban 90 százalékos a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás penetrációja.

A kiegészítő biztosítások sem tudnak mindent lefedni

Fontos látni, hogy a kiegészítő biztosítások sem tudják teljes mértékben lefedni a költségeket, a már említett Franciaországban az egészségügyi kiadások 13-14 százalékát fizetik a kiegészítő biztosítások keretében. Hazánkban ugyanakkor rendkívül alacsony a kiegészítő megoldások aránya, aminek az az eredménye, hogy felmérések szerint Európában az egyik legmagasabb, 24 százalékos a saját zsebből fizetett szolgáltatások aránya.

Nem kell feltétlenül piaci társaságnak nyújtania az ilyen szolgáltatásokat, maga az OEP is nyújthatná, de tisztán magánszolgáltatásként nyújtott megoldás is ismert Európában, mint ahogy a két megoldás kombinációja is.

Kedvező helyzetet teremt szja-törvény januártól érvényes módosítása, amely idéntől a munkáltatók számára komoly kedvezményt ad, ha azok  a munkáltatók számára egészségbiztosítást kötnek. Eddig a bérrel egyenrangú közteherrel járt egy ilyen megoldás - teljes szja és járulék terhelte az ilyen jellegű kifizetéseket.

Paál Zoltán, a Generali személybiztosításokért felelős vezérigazgató-helyettese ugyanakkor megjegyezte: az igények azok, amelyek napirendre hozzák ezt a kérdést és ami - immár az szja-megoldással - kedvezővé tehetik a kiegészítő biztosítások választását.

Az egészségügy nem ingyenes

Évi 5-6 orvos-beteg találkozó zajlik, az átlagos egészségügyi költés - a szűrővizsgálatok árát nem számítva - 30-40 ezer forintra tehető állampolgárokként. A magyarok tisztában vannak, hogy az egészségügy nem ingyenes, épp ezért nem kérdés számukra, hogy nekik is részt kell venniük a finanszírozásban - idézte a társaság kutatását a vezérigazgató-helyettes.

Ami ugyanakkor az utóbbi időszak gondolkodásbeli váltását okozta, az az, hogy az emberek a leromlott infrastruktúra, a nem megfelelő szolgáltatás okán ma már úgy érzik, hogy nem kapnak érdemi többletszolgáltatást a hálapénzükért. Ráadásul a hálapénz nem fejleszt kórházat és az is egyre komolyabb feszültségek forrása, hogy a hálapénz maga csak az ellátók egy szűk rétege számára biztosít - aránytalanul magas - juttatást.

Paál Zoltán szerint a biztosítói szolgáltatások terén eddig összegbiztosítás volt napirenden, most ugyanakkor abba az irányba fordul majd a biztosítói kínálat, ami a lehetőséghez jutást támogatja majd: a biztosított a díj ellenében tudhatja, hogy szükség esetén hozzáfér az igényelt (szükséges) szolgáltatáshoz.

Az OEP miatt vannak várólisták

Ezzel kapcsolatban a Generali szakembere elmondta, a várólisták döntő része nem az eszköz- és a humánerő hiány miatt keletkezik, hanem amiatt, hogy az OEP finanszírozási háttere korlátozza a lehetőségek felhasználhatóságát. Így van olyan többletkapacitás, amelyet használni lehet anélkül, hogy az alapszolgáltatást ne érje hátrány - sőt ez a megoldás tehermentesítheti az alapszolgáltatást. Orosz Éva szerint az intézménynek fontos, hogy azt bizonygassa, hogy kihasználja a kapacitásait, holott ma már nem ilyen mérőszámok alapján kapja a finanszírozását.

Paál Zoltán szerint nincs értelme arról gondolkodni, hogy a biztosítók a magánszolgáltatók felé indulnának, már csak azért sem, mert a magánszolgáltatók csak az egészségügy egy bizonyos szűk szegmensében (diagnosztika, járóbeteg-ellátás) működnek, a többi területen képtelenség a magánfinanszírozásban megoldható szolgáltatás. A biztosító, ha szolgáltatást vásárol, azt nézi majd, hogy hol kap majd olyan kiszolgálást, amely az ügyfél valódi szükségleteit elégíti ki - arra is figyelve természetesen, hogy felesleges vizsgálatok se legyenek.

Emellett természetesen megmaradna az OEP által garantált szolgáltatási kör is. Itt Orosz Éva szerint az alapcsomag nem minimumszolgáltatást jelentene, hanem prioritások mellett határozná meg, hogy az adott szolgáltatáshoz - az egészséget nem korlátozva - milyen megoldások tartoznak a még fedezett körbe. Aki pedig annál magasabb minőséget, más megoldást választ, a különbözetet fizethetné a magánbiztosításból.

100-300 ezer forint között lehet egy éves biztosítás díja

A piaci egészségbiztosítások díjképzése során a Generali úgy számol, hogy a termék iránt olyan szintű érdeklődés és igény jelentkezik majd hamarosan, ami lehetővé teszi, hogy a díjképzésben olyan üzletpolitikát alakítsanak ki, amely már eleve egy nagyobb veszélyközösségre áraz. Ez pedig azt jelentheti, hogy egy viszonylag jó szolgáltatási körrel bíró biztosítás éves költsége 100-300 ezer forint között lehet.

Egészségbiztosítás kockázati alapon működik, sok ember fizet majd viszonylag keveset, betegség esetén viszont magas szolgáltatást kap. Ehhez képest az egészségpénztár - adókedvezménnyel támogatva - saját célú, jellemzően kisebb összegű kiadásokra szolgáló előtakarékosságnak számít. Az egészségbiztosításban ugyanis például korántsem biztos, hogy teljes körű szűrővizsgálatokra lesz fedezet, erre ugyanakkor a pénztári számlán lehet előtakarékoskodni, így az optimális megoldás a két termék párhuzamos megléte lehet.

Miután az egészségbiztosítás kockázati alapon működhet csak, a jelenlegi pénztári szervezeti forma lehetetlenné teszi, hogy szolvenciatőke képződjön, ami fedezetet jelentene a szolgáltatásokra, akkor, ha rosszul kalkulálták a díjat is. Egyelőre arra sincs mód, hogy a pénztári számláról lehessen fizetni az egészségbiztosítás díját.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Borisz1106, 2012.02.23 16:10

@nickn: Azért őket se kell félteni (tisztelet a kivételnek). Én még olyannal nem találkoztam aki pénzért ne fogadott volna a magánpraxisában! Akkor nem kell várakoznod, 1. osztályú kezelést kapsz stb. stb.
A pofátlanság persze az ebben, hogy a vérvételt, laborvizsgálatokat megcsináltatja az SZTK-ban az állam kontójára, aztán a elemzést, diagnózist, kezelést felállítja a lelet alapján a magánrendelőjében a Te kontódra!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nickn, 2012.02.23 15:57

Az orvosok meg rájöttek, hogy éhbérért nem jár csak alapszolgáltatás. Kis pénz, kis munka.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

yooseph, 2012.02.23 14:52

"A lófaszt nagymama": elfogyott a pénz az embereknél.
Nincs pénz nincs műtét.
Orosz Éva készítsen egy felmérést a magyar lakosság öngondoskodási hajlamáról és terápiás compliance-ről.
Komolyan ez a napi.hu néha olyan megállapításokat közöl tényként, hogy a napiszar.hu szégyenkezhet.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html