A biomassza erőművek is vitába szálltak Lázárral

Közleményben reagált a Biomassza Erőművek Egyesülése Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének február 8-án tartott sajtótájékoztatóján elhangzott állításokra a villamos energia törvény módosításával kapcsolatban. A szervezet pontról pontra vitatja a politikus állításait, így azt is, amely szerint Magyarországon drágább az áram, mint az Európai Unióban.
NAPI, 2011. február 10. csütörtök, 15:42
Fotó:

Nyílt levélben reagált a Biomassza Erőművek Egyesülése a Fidesz frakcióvezetőjének a villamos energia törvény módosításával kapcsolatban tett állításaira, vitatva az abban megfogalmazottakat. Korábban több szakmai szervezet fejezte ki aggályait a képviselő energetikai tárgyú módosító indítványa miatt, így a Magyar Szélenergia Társaság, a Magyar Megújuló Energia Szövetség, illetve a Magyar Kapcsolt Energia Társaság.

A szakmai szervezet sajtóközleményében tételesen válaszol a képviselő felvetéseire, egyebek mellett arra az állításra, miszerint horribilis mennyiségű erdőt pusztítanak ki évente nem gazdasági céllal Magyarországon; illetve hogy miért drágább Magyarországon az áram ára, mint az Európai Unióban.

Míg a képviselő szerint „meg kell végre magyarázni az embereknek, miért drágább Magyarországon az áram, mint az Európai Unióban", az egyesülés közleménye leszögezi: a magyarországi fogyasztói áramdíjak európai szinten a középmezőnybe tartoznak, mindezt Európai Uniós források is hitelesen igazolják az alábbi ábrán.











A polikus sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint „(..) százezer ember érdekében három- vagy négymillió magyar háztartásban kellene húsz százalékkal több áramdíjat fizetni naponta". Ezzel szemben a Biomassza Erőművek Egyesülése úgy fogalmaz, Magyarországon 95 településen 207 távfűtőrendszer működik összesen, melyek 650 ezer lakás távfűtését szolgálják. Átlagosan három fővel számolva lakásonként, ez összesen mintegy kétmillió lakost jelent - teszik hozzá.

Lázár János felvetése szerint „az erdőgazdaságokban a fahulladéknak meghatározott mennyiségét és minőségét lehessen csak biomassza előállítására felhasználni, és a fának az iparilag, gazdaságilag hasznosítható részét pedig lehessen ipari és gazdasági célra felhasználni".

A biomassza erőművek szerint viszont az erőművekbe most is kizárólag azon faanyag kerül, amely sem ipari, sem gazdasági hasznosításra nem alkalmas. Mindezt az erdészeti hatóság és az erdészeti szakemberek is megerősítik - fogalmaztak.

A politikus azt állította, hogy „(..) horribilis mennyiségű erdőt pusztítanak ki évente nem gazdasági céllal (..)".

A fakitermeléssel kapcsolatosan a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága - röviden: erdészeti hatóság - állít össze hiteles statisztikákat - reagált a Biomassza Erőművek Egyesülése. Ezek alapján az erdősültség a felelős erdőgazdálkodásnak, valamint a szigorú törvényi szabályozásnak köszönhetően az elmúlt negyven év során folyamatosan nőtt, és további növekedéssel számolhatunk a jövőben is - áll a társaság közleményében.

Kimondottan energetikai céllal, a kát-rendszer miatt az erdőgazdaságok nem folytatnak kitermelést - állítják a biomassza erőművek. Az erdészeti terveknek megfelelő fakitermelés során keletkezik olyan választék, amelynek hasznosíthatósága faipari, vagy bútoripari célra nem, csupán energetikai célra alkalmas, ezt a típusú fát nevezzük tűzifának. Az országos viszonylatban keletkező tűzifának csak mintegy harmada kerül erőművi felhasználásra - közölték.

A sajtótájékoztatón elhangzott, „(..) vannak olyan kapcsolt erőművek, amelyek nagy érdekcsoportoknak a beruházásaként jöttek létre hosszú évekkel ezelőtt (..)". Az egyesülés válaszában kifejti: egy olyan iparágban, mint az energetika, nem ritkák az évtizedes megtérülési tervek, ezért természetes, hogy a befektetők, akik Magyarországon hoznak létre energetikai beruházásokat, hosszú távú és kiszámítható környezetre számítanak, hiszen csak sok év múlva láthatják korábbi befektetésük eredményét. Az időközben változó szabályozási környezet jelentősen gyengíti a vállalkozói, befektetői kedvet, hiszen pár forintos árképzési módosulás milliárdokkal befolyásolja egy projekt költségvetését - fűzték hosszá.

A képviselő problémaként említette, hogy bizonyos esetekben „a beruházás már régen megtérült, és a reális költségszint felett óriási profitot kaszálnak, és visznek ki az országból; (..) régen megtérült beruházásokat miért kell a magyar államnak, a magyar adófizetőknek az áramdíj formájában szubvencionálni".

A biomassza erőművek válaszukban kifejtik, a Magyar Energia Hivatal (MEH) feladata, hogy egyenként ellenőrizze az erőművek működését, illetve azok megtérülését. A hivatal csak olyan erőmű számára ad illetve adott ki kát engedélyhosszabbítást, és csak annyi időre, ameddig az meg nem térül. Ezek a számítások a kormány számára jelenleg is hozzáférhetőek a MEH-nél és ezek egyértelműen visszatükrözik a hivatal objektív, felelős és szakmai alapú véleményét - áll a Biomassza Erőművek Egyesülésének közleményében.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

man, 2011.02.10 16:09

Erősen csúsztat a biomassza erőművek közleménye minden tekintetben.
1.magyarországon az áram végfelhasználói ára irreálisan nagy,a táblázat amit itt mutogatnak nem tükrözi a valós fizetetndő számlát.
2.nemigaz hogy az erdőgazdaságok csakis az olyan fát adják át az erőműveknek ami másra nem használható,mivel statisztikailag sorolnak faanyagok köbméter ezreit más kategoriába az erdőgazdaságok csak azért,hogy az erőműveknek adhassák azt el,ráadásul drágábban mint amennyit ezért a faipari cégek fizetni tudnának.
3.ma minden áramfogyasztó mimimum 20%-al több áramdijat fizet a szükségesnél,mert minden távhővel fűtő lakás fűtésköltségének nagy részét a viillamos áram fogyasztók fizetik ki ebben a rendszerben,miközben ezen lakások fűtéséhez semmi közük.
4.az érdekcsoportok szokásos csúsztatásokkal próbálják félrevezetni,és megvezetni a döntéshozókat a mags profit érdekében,ami elfogadhatatlan.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html