A megkérdezettek negyede inkább odaadta a családnak, gyerekeknek, unokáknak a megtakarításait az alacsony kamatok miatt, míg 16 százalék ingatlanba vagy telekbe fektette azt.

A válaszadók 14 százaléka a hosszú távú lekötésekben látta a megoldást, ugyanennyien elkezdték a folyószámlájukon parkoltatni a megtakarításaikat, de hasonló nagyságrend fordult az életbiztosítás vagy a nyugdíj-előtakarékosság felé. A részvényeket, a befektetési alapokat és a kötvényeket a lakosság 8 százaléka találta jó eszköznek az alacsony kamatkörnyezet kihívásaira, gyakorlatilag ugyanannyian, mint akik azt válaszolták, hogy inkább elkezdtek többet költeni a pénzükből, mintsem, hogy befektessék azt.

Konzervatív befektető a magyar

Ugyanakkor a válaszadók csaknem harmadát egyáltalán nem mozgatta meg, hogy a töredékére olvadtak az elmúlt években a piacon elérhető átlagos betéti kamatok, és nem reagáltak a helyzetre. Ez részben magyarázható azzal is, hogy a hazai ügyfelek inkább konzervatív befektetők: tízből nyolcan az alacsonyabb, de biztos kamatot választanák inkább egy magasabb várható kamattal kecsegtető, de kockázatos termékkel szemben. Másrészről vélhetően nem mindenki rendelkezik olyan magas megtakarítással, amit befektetésre érdemesnek ítél, holott fontos megjegyezni, hogy rendszeres kis összegekkel is érdemes elkezdeni takarékoskodást.

Kettősség jellemzi a magyarokat a pénzügyekben. A nagyobb odafigyelést jelzi, hogy a döntő többségük lépett valamit arra, hogy jelentősen csökkentek a bankbetéti kamatok. Nem véletlen, hogy 2013-hoz képest érezhetően csökkent a bankbetéttel rendelkezők aránya a lakosságon belül.

A meghozott megtakarítási és befektetési döntéseik azt is mutatják, hogy nem feltétlenül látják még át teljesen, hogy milyen alternatív lehetőségek vannak a piacon, és előfordul, hogy nem a legoptimálisabb megoldást választják az egyes élethelyzetekben - mondta Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese. Ezt támasztja alá a megtakarítások folyószámlán elhelyezésének vagy az elköltésének magas aránya is. De szintén beszédes a változásra nem reagálók magas százaléka a lakosságon belül.

Mindez azonban változhat, a közeljövőben ugyanis még többekben tudatosulhat, hogy átlagon felüli hozam eléréséhez immáron sokkal jobban át kell gondolni, miben tartjuk a megtakarításainkat - véli Harmati. Érdemes a klasszikus megoldásokon túl a "kreatívabb", kombinált befektetési formákat is figyelembe venni, hiszen ezek között jelenleg is találni a piacon a hagyományos bankbetétek kamatait meghaladó hozamot kínáló, ugyanakkor mérsékelt kockázatú lehetőségeket. Ilyen például az állami támogatással bíró lakástakarékpénztár, vagy a befektetési alapokkal kombinált megtakarítási termékek, mint az októberben induló, a betéti részre 1 havi futamidőre 6 százalékos éves kamatot kínáló Erste Kombi Megtakarítás, ami a rövid távú biztos betéti kamat mellett az Erste Ingatlan Alap által nyújtott hosszú távon elérhető előnyöket egyben kínálja.

Az év vége felé közeledve nem szabad megfeledkeznünk az államilag támogatott megtakarítási megoldásokról sem, amelyek a hosszú távú megtakarításokat és a nyugdíj célú előtakarékosságot ösztönözve nyújtanak jelentős adókedvezményt. Ilyenek például a tartós befektetési számla vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla.