A stratégiaváltás messze nem jelenti azt, hogy a bank "kivonulna" a klasszikus áruhitelezési területekről, az azonban bizonyos, hogy - hasonlóan más áruhitelező cégekhez - a korábbinál jobban előtérbe kerül az alternatív eszközök, döntően a hitelkártyák használata. Szentpétery szerint a váltás nagy kereskedelmi partnereikkel egyeztetve zajlik, ám arról, hogy miként részesednek a kereskedelmi cégek a plasztikkibocsátásból és a kártyaforgalomból, nem kívánt elárulni részleteket - mondta lapunknak Szentpétery Csaba, a pénzintézet lakossági bankját vezető vezérigazgató-helyettes. Szentpétery nem cáfolta, hogy néhány korábbi partnerükkel az idei évre (vélhetően jutalékokokból) már nem szerződtek, ám szerinte a jutalék csak az egyik - igaz, jelentős - tétele az áruhitellel járó költségeknek. Az áruhitelezéshez kapcsolódó üzemeltetési költségek, például a partnereknél dolgozó hiteltanácsadók bérezése is jelentős tétel, ráadásul ezeknél az áruhitelpontoknál továbbra sem lehet más banki terméket értékesíteni. A Budapest Bank vezérigazgató-helyettesének saját számítása szerint a BB mintegy 30 százalékos részesedésével a második legjelentősebb szereplő az áruhitelpiacon. A bank a jövőben úgy számol, hogy a kereskedelmi csatorna bevételeiből 30 százalékot hozhat az áruhitel, míg 60 százalékot remélnek a hitelkártya-forgalomból. Az áruhitelben a Budapest Bank új irányokba is nyitott: már utazási, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat is lehet "áruhitelből" fedezni.