A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

− Újra szóba állnak a kormányzattal?

− Ahogy eddig, úgy most is folyamatosak a technikai egyeztetéseink − például az önkormányzati hitelezést átalakító folyamat −, azt gondolom, hogy ez természetes.

− A vállalati hitelezés felfuttatásában ezek szerint történt előrelépés?

− Várakozással tekintünk 2013-ra, mivel a múlt év végén azt a visszajelzést kaptuk, hogy a kormányzat kész elgondolkodni azon javaslatokon, amelyeket a 2011. decemberi megállapodás Növekedési paktum fejezetéhez tettünk.

Végre stratégiák mentén kell gondolkodni

− Rogán Antal fideszes frakcióvezető szerint a bankok oldalán pattog a labda: előbb nekik kell bizonyítaniuk, hogy valóban hitelezni akarnak, mert ez eddig nem igazán látszik. Mit lehet erre válaszolni?

− Az MNB és a bankok saját felmérései is azt mutatják, hogy a hitelkínálat szűkülésénél nagyobb gond a hitelkereslet marginalizálódása. De túl kell lépni a tyúk vagy a tojás problematikáján és végre stratégiák mentén kell gondolkodni. A kormányzat számára a hiánycél tartásának sikere, a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés után a növekedés beindítása lesz a legfőbb cél. Ehhez a beruházások beindítására van szükség, a forrásokat pedig csak a hitelezés felfuttatásával lehet elérni.

A pénzintézetek társul hívása kézenfekvőnek tűnik. Ráadásul a bankrendszer számára is létérdek, hogy egyre jobban működő vállalkozásokat, új beruházásokat finanszírozzon javuló makrogazdasági környezetben. A hitelezés felfuttatását pedig a bankadókedvezménnyel igenis ösztönözni lehetne. Nem a legfőbb gazdaságélénkítő szereplőként tekinteni a megfelelő tőkeerővel, likviditással és infrastruktúrával rendelkező bankszektora több mint bűn, hiba. Azt a multiplikáló hatást, amelyet a hitelezés ösztönzésére rá tud szánni az államháztartás a gazdaságélénkítés érdekében, sehol máshol nem tudja elérni, csak a pénzügyi közvetítő rendszer partnerségében.

Kép: Napi Gazdaság, Földi D. Attila

Nehéz megvalósítani a növekedési paktumot

− A növekedési paktum tartalmazott már bankadókedvezményt...

− Igen, de ahhoz, hogy az ott megfogalmazott konstrukció valóban érdemi legyen, olyan szintű kihelyezésfelfutást tett volna szükségessé, amelyre még konjunktúra esetén sem lehet számítani, nemhogy recessziós környezetben. A megállapodás idején mindenki arra számított, hogy hamarabb sikerül egy valóban minden fél számára elfogadható megoldást találni.

− Most megérett rá a helyzet?

− Azt gondolom, kedvező irányba fordultunk. Ugyanakkor látni kell, hogy rendkívül nehéz megvalósítani a növekedési paktumot, szinte patikamérlegen kell kiszámítani a kormányzati oldalon is azt, hogy milyen mértékű (adó)bevételről lehet majd lemondani ahhoz, hogy az áldozat a költségvetés és a növekedési potenciál fenntartása oldaláról még elfogadható legyen, de közben valóban gyors és érdemi hatást gyakorolhasson a hitelezési oldalon.

− A költségvetés nem a bankok gondja. A hitelezés felfutásához önök szerint mi kell?

− A gyors induláshoz mindenképp az szükséges, hogy azon cégeket, cégcsoportokat vegyük előre, amelyek számára komoly kitörésre van lehetőség. A belső piac, a hazai fogyasztás felfuttatása nem megy egyik napról a másikra, így új termékekkel leggyorsabban az exportképes vállalkozásokat kell elérni. Ugyanakkor a hazai fogyasztás csökkenésének megállítása akkor várható a vállalkozások részéről, ha úgy érzik, a hitelezési források kiszámíthatóan − mind futamidejükben, mind kondícióikban − rendelkezésre állnak. Fontos, hogy a továbbélés ne attól függjön, hogy számlavezető bankjuk él-e a prolongálás lehetőségével.

Fontos lenne, ha a kormányzat belátná, hogy a vállalkozások túlélését ma döntően nem az új hitelek nyújtása, hanem a lejáró kölcsönök megújítása biztosítja. Látni kell: recessziós környezetben nem tehet mást a prudens hitelintézet − a tulajdonosok és a betétesek védelme okán is −, mint növeli a kockázati felárakat és azt beépíti a hitelkamatba és/vagy szelektálja az ügyfélállományt. Márpedig mindkét lépés a kifeszített cégek esélyét nagymértékben rontja a recesszió túlélésére, illetve elzárja a recesszió utáni felemelkedés lehetőségét. A mi javaslatunk e felárnövekedés elkerülésére hívja be partnerként az államot: ehhez fel lehetne használni az adóból visszatartott forintokat, így a korábbi partnerek fenntartott finanszírozása is könnyebb lenne.

Jó volna az állami garanciavállalás is

− Félő, hogy komoly hiteltámogatási programra azért nem futja majd.

− A direkt támogatás csak a megoldás egyik fele. A hitelezési kockázatok mérséklésének másik módja − ami ráadásul nem is jár azonnali kiadással − az állami garanciavállalás. Fontos eszköz egy recessziós fenyegetettségi helyzetben, hogy a kormányzat erőteljesebben álljon oda a meglévő garanciaintézmények mögé, nagyobb üzletpolitikai mozgástérre ösztönözve azokat. A garanciaintézmények hangsúlyosabb szerepvállalása a hitelintézetek, de még akár az ügyfelek számára is késztetést jelentheta kreatívabb kockázatmegosztási megoldások alkalmazására.

A nemzetközi tapasztalatok szerint szoros a korreláció a gazdasági növekedés és a garanciával fedett hitelek állománynövekedése között. A hiteloldalon biztos(abb) lábon álló vállalatokra komolyabban lehet majd számítani a jövőben, például az uniós pénzekből megvalósuló fejlesztéseknél is. A bankoknak szintén érdekük, hogy minél több közösségi forrás elnyeréséhez és érdemi fejlesztésekben megvalósuló felhasználásában legyenek partnerek. A 2014−2020-as uniós költségvetési ciklusra épp ezért sokkal ügyfélbarátabbá kell válnia a bankrendszer önrész- és előfinanszírozást nyújtó termékeinek.

Felpöröghet a lakáshitelpiac

− A javaslatok szépek, a kérdés csak az, hogy mi valósul meg belőlük. Hosszú tárgyalássorozatra számítanak?

− Arra most aligha van idő. A bankok jelenleg a évzárási/tervezési/tervjóváhagyási szakaszban tartanak, az április-májusi közgyűléseken lehet még korrigálni a tulajdonosok döntéseit a 2013-ra rendelkezésre álló források allokálásáról. Addigra látni kell, hogy van-e esély a vállalati hitelezés előmozdítására, és ha igen, akkor milyen keretek között működünk 2013-ban.

− Ha a lakossági oldalt nézzük, van remény gyors megoldásokra. A támogatott lakáshiteleknél például néhány hét alatt magáévá tette a kormányzat a bankok tapasztalatokon alapuló javaslatait. Meglepődött?

− Nem. Azt gondolom, hogy ez így természetes. A korábban nehezen érthető, lépcsősen csökkenő kamattámogatás helyét felváltó fix támogatás és az egyéb bürokratikus akadályok lebontása szinte azonnal felpezsdítette az érdeklődést a termék iránt − jó esély van arra, hogy beindul a kereslet a használtlakás-vásárlásra felhasználható hitelek iránt. Megfelelően kezelhető forrás rendelkezésre állása reményeink szerint elvezet a lakossági lakáshitelezés újraindulásához, ami a lakáspiac újraindulásának a feltétele. Egy működő lakáspiac minimális veszteséggel, kevés állami forrással és együttműködő banki hozzáállással képes arra, hogy − döntően üzleti alapon − megoldja a ma nehéz, de nem reménytelen helyzetben lévő lakossági jelzálog-hitelezetti kör problémáját.

Árfolyamgátadatok (2012, hó végén)
Szerződések számaHitelállomány
(ezer)(milliárd forint)
Március5,756,7
Április6,562,6
Május10,9102,7
Június20,5183,1
Július36,1316,1
Augusztus48,9480,3
Szeptember64,6609,7
Október78,7730,8
November90,5839,5
Forrás: PSZÁF


Népszerűsítik az árfolyamgát II.-t

− Sokak szerint nemzetgazdasági érdek az árfolyamgát II. sikere is, hiszen a csökkenő törlesztőrészlet egy része a fogyasztásban landolhat. Ennek ellenére eddig csupán százezren éltek a lehetőséggel. Mi lehet ennek az oka?

− Viszonylag védett időszakban indult a termék, azt gondolom, hogy a decemberi árfolyamkilengés, forintgyengülés többeket elgondolkodtatott − így valóban jól jött a szerződéskötés határidejének kitolása, amivel a bankok egyetértettek. Régóta hangsúlyozzuk: társadalmilag a legigazságosabb termék az árfolyamgát, hiszen ténylegesen megvalósul benne a közös tehervállalás: a bankok, az állam és a hitelfelvevő együttesen vállal kötelezettségeket a finanszírozás fenntartása érdekében.

Emellett felelősségünk, hogy az előttünk álló hetekben még érthetőbbé tegyük a konstrukció előnyeit. Az állammal közösen arra kell felhívni adósaink figyelmét, hogy bár a szabályozók és pénzügyi közvetítők közös feladata, hogy a lehető legtöbb váratlan, kiszámíthatatlan hatástól megvédjék adósainkat, de az is tény, hogy e megoldások sikeréhez az kell, hogy ezekben az adósok is partnerek legyenek. Az állami-banki közös megkeresésekre nem együttműködően reagálni felelőtlenség.

− Az árfolyamgát ugyanakkor egyfajta röghöz kötés, ráadásul az ügyfelek jó részének nem megoldás, hiszen a terhek túlnőttek rajtuk...

− Az árfolyamgátkeretekbe nem behozható adósok egy részének épp ezért kínáljuk a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. megoldását. Új finomítási javaslataink is vannak, amelyek − a kormányzat részéről történő elfogadás esetén − tovább növelnék azon ügyfelek körét, akik az NET-nek ajánlhatják fel lakásukat. Az ügyfelek egy része ugyanakkor szeretné lezárni hitelét és új lakhatási feltételt keresve egy új, a jelenlegi pénzügyi lehetőségeihez igazított terhet vállalna. A közeljövő feladata, hogy a javuló lakáspiac időszakára megtaláljuk azt a kompromisszumos megoldást, ahol egy, az árfolyamgáthoz hasonló közös tehervállalás mellett megvalósuló konstrukció segíthet például azon önhibájukon kívül bajba került ügyfeleknek, akik értékesítenék lakásukat, ám ezt ma még akadályozza, hogy a követelés szintje 25-30 százalékkal magasabb a piaci értéknél. Egy ilyen kompromisszum megtalálása nehéz, de nem lehetetlen, az eddigi kidolgozott megoldásokat kell részben átalakítani.

− Egy ilyen értékesítés után a vételár megmaradt 5-10 százalékával a zsebében ugyanakkor a korábbi lakó − bár megszabadult a hiteltől − aligha tud új lakást vásárolni...

− Régóta jeleztük: a magyarországi lakáspiaci helyzet torz, lényegében mindenki csak a tulajdonban bízik, pedig az üzleti alapú szabályozott albérlet intézményének erősödése segítene a problémák kezelésén. Kell hozzá néhány jogszabály módosítása, aminek révén mind a bérbeadó, mind a bérbevevő jogai pontosan körülhatároltak lennének, ami mindkét félnek hosszú távú kiszámíthatóságot biztosítana. A szabályozott, motivált, üzleti alapú albérleti piac a mai nehéz helyzetben lévő hiteladósok 10-15 százalékának megoldást kínálhat.