Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A lapunk által megkérdezett cégbíróságok, önkormányzatok és kamarák adatai szerint a legtöbb szállítmányozó Fejér, Veszprém és Vas megyében került kritikus pénzügyi helyzetbe, miután a gazdasági válság ezekben a megyékben küldte padlóra a legtöbb megrendelőt. Árat emelni ilyen körülmények között nem könnyű, bár van rá példa, de az ellenkezőjére is.

A nagyobb, tőkeerős cégek a fellendülésben bízva ugyanis bármi áron szeretnék megtartani ügyfeleiket, ami oda vezet, hogy például Zalaegerszeg környékén tíz kisebb fuvarozó cég közül hét mára beszüntette tevékenységét. A költségeket külföldi tankolással, nemritkán különböző trükkökkel is igyekeznek leszorítani.

Aki csak teheti, sok ukrán fuvart vállal, többen állítólag már tankolódepót is kiépítettek az ország keleti felében - hozott fel egy példát lapunknak egy székesfehérvári szállítmányozó cégvezető munkatársa. Az ellenőrző hatóságok szerint egyre nő az útdíjat nem fizetők, a kerülő utakon közlekedők száma - bár nagy a lebukás veszélye -, és az is megesett már, hogy a sofőr feketén dolgozott a cégnél.

A Közúti Fuvarozók Egyesületének Somogy Megyei Szövetségénél úgy vélik, a brutális költségeket a teherszállítók már nem tudják átvállalni, ezért mintegy 15-20 százalékos áremelésre kényszerülnek. (Ezt persze csak az engedheti meg magának, akinek biztos piaca van, vagyis minden korábbinál differenciáltabb emelés várható.)

A több multinacionális céget is kiszolgáló Sprint Kft. rendelésállománya az elmúlt másfél évben több mint 40 százalékkal csökkent - mondta el lapunknak Magay Zoltán kereskedelmi vezető. Tizenkét gépkocsivezetőt elküldtek, az összes korosabb, nagyobb fogyasztású járművüket leállították, de a tavalyi veszteség így is meghaladja a 40 millió forintot. Idén az üzemanyag drágulása tovább rontotta a helyzetet, igaz, három-négy partnerüktől már több megrendelést kaptak, mint 2009 második felében.

Még a nagy cégeknél is kiszámíthatatlan, mikor, milyen kapacitásokra van szükség - tette hozzá Magay -, ráadásul a válság óta egyre több német, osztrák és olasz fuvarozó van a magyar piacon. Árat emelni így maximum 5-10 százalék között tudnak, de erről még sehol sem állapodtak meg.

Nem túl rózsásan látja a jövőt a szállítmányozással foglalkozó Feta Kft. gazdasági vezetője, Csomós Zoltán sem; szerinte a magyar ágazat már korábban versenyképtelenné vált több környező ország fuvarozóival szemben - elsősorban a működési költségek miatt -, ezt tetézte a válság és a folyamatos üzemanyag-drágulás. Piacaik csaknem 60 százalékát elvesztették 2008 óta: ennek nagyjából a fele a válság számlájára írható, ám a másik felét döntően olyan külföldi cégek szerezték meg, amelyek sokkal jobb pályán játszanak, s itt nemcsak a gázolaj áráról van szó, hanem többek között a járművek, a telephelyek és a dolgozók után fizetendő magas adókról is.

Ha a helyzet rövid időn belül nem változik - figyelmeztet Csomós -, akkor a hazai fuvarozók, főként a kis- és középvállalatok, kiszorulnak a piacról. Némi tétova fellendülést ugyan ők is tapasztalnak, sőt a második negyedévtől már mintegy 15 százalékot prognosztizálnak, ám ez a gondokat nem oldja meg. Árat emelni csak ott tudnak, ahol eddig nagyon alacsony tarifával dolgoztak, egy-két nagyobb megrendelő esetében pedig még csökkenteni is kénytelenek a piac megtartása érdekében.