A fizetésüket féltve korruptak a menedzserek

Bár egyre többen ismerik fel a korrupciót, máig rengeteg visszaélés hátráltatja a magyar vállalkozások versenyképességét.
Dzindzisz Sztefan, 2013. május 7. kedd, 11:57
Fotó: Napi.hu

A magyar cégvezetők 70 százaléka az üzleti élet szerves részének tartja a korrupciót és az egyéb visszaéléseket. Ez az arány hasonló a régióban mérthez, ahol 74 százalék nyilatkozta ezt, de jelentősen elmarad a Nyugat-Európában mért 39 százaléktól. A magyar válaszadók 18 százaléka érzi úgy, hogy egy kis ajándék, vagy valamilyen egyéb szolgáltatás belefér az etikus működésbe, ha ezen múlik egy üzlet elnyerése, ugyanakkor csak 5 százalék vélekedett így a készpénz felajánlásáról. Hat százalék szerint egy meghívás, vendéglátás felajánlása is igazolható üzletileg, míg 3 százalék nyilatkozott úgy, hogy akár a szándékosan valótlan adatok közlése is elfogadható lehet. Kelet-Európában ennél magasabb értékeket mértek, sorrendben 13, 16, 10 és 6 százalékot, míg a fejlett országoknál ugyanez a számsor 15, 13, 12 és 1 százalék.

Talán meglepő statisztika, hogy amíg Kelet-Európában 41, a fejlett országokban 31 százalék gondolja úgy, hogy országában a vállalkozások gyakran a valósnál jobb pénzügyi eredményeket mutatnak fel, addig Magyarországon mindössze 19 százalék nyilatkozott így. Ezt Bíró Ferenc, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelési üzletágának partnere is meglepőnek nevezte, mint mondta ez a statisztika is inkább azt mutatja, hogy mennyi még a tennivaló. Hasonlóan ez előzőhöz azt is meglepőnek nevezte a szakember, hogy hazánkban csak 6 százalék nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben előfordult a készletek manipulálása, esetleg a költségek nem teljes körű, vagy nem megfelelő időben történő kimutatása, illetve a bevételek idő előtti kimutatása a rövid távú pénzügyi célok teljesítése érdekében. Ez az arány Kelet-Európában 20 százalék, de a fejlett országoknál is eléri a 13 százalékot, a gyorsan növekvőknél pedig a 26 százalékot. "Ez is azt mutatja, hogy a magyar vállalatoknál belső mechanizmusok nem működnek, nem képesek kiszűrni a visszaéléseket" - fogalmazott Bíró.

Sokatmondó statisztika, hogy itthon a korrupció-ellenes szabályzatok csupán 27 százalékának része az átlátható beszámolási eljárás, míg a régióban ez 50, Nyugat-Európában pedig 54 százalékban van jelen. E mellett általánosságban is elmondható, hogy a hazai szabályzatokban jelentősen alacsonyabb arányban szerepelnek az egyes, visszaélésre és korrupcióra alkalmas területek, mint a régió egyéb országainál és eredményességük messze elmarad a nyugat-európai átlagtól.

A fizetésüket féltik

Az okokról sokat elmond, hogy a hazai vállalatvezetők - hasonlóan a többi régióban mérthez - 62 százaléka érez növekvő nyomást a menedzsmenten a pénzügyi célok teljesítése érdekében. Ez utóbbi adatnak akkor van főképp jelentősége, ha figyelembe vesszük, hogy a válaszadók csupán 15 százaléka számít az üzleti környezet javulására (nyugaton 22, a régióban 27 százalék, a gyorsan növekvő országoknál 47 százalék, globális átlag pedig 32 százalék vélte ezt), így nem meglepő, hogy 69 százalék már konkrét keresetmegvonástól is retteg. A fizetésekkel kapcsolatban alapból nagyok a félelmek: 42 százalék attól fél, hogy következő évi béremelése nem éri el majd az infláció mértékét, 26 százalék tart a bónuszok eltörlésétől, míg 24 százalék a bérek befagyasztásától.

Márpedig ha attól tart a vezető, hogy csökken a fizetése, akkor hajlandó visszaélésekre - kommentálta a friss adatokat Bíró, majd hozzátette, hogy a legtöbbször arra hivatkoznak, hogy a cég érdekében tették, amit tettek, nem látják be, hogy ezzel csak ártanak a cégnek. Éppen ezért nagyon fontos a képzés, az állandó kommunikáció, hogy megelőzhessük a hasonló helyzeteket - hangsúlyozta a szakember.

Lassan lépnek fel ellene

A kutatás egyik érdekessége, hogy a megkérdezettek magasabb arányban ismerik el egy korrupció-ellenes szabályzat relevanciáját és jogosultságát (53 százalék) Magyarországon, mint Kelet- (46 százalék), vagy Nyugat-Európában (42 százalék). Ugyanakkor csupán 40 százalék gondolja úgy, hogy a céges szabályozás nem gátja a versenyképességnek, és mindössze 30 százalék nyilatkozott úgy, hogy az hatékony az üzleti gyakorlat fényében.

Ez nem csak hazai jelenség, a felmérés szerint sem a régióban, sem Nyugat-Európában nem működnek sokszor jól a belső szabályzatok - mondta Bíró. Ennek megfelelően az előírások nagy része inkább csak papíron létezik, alkalmazásuk és érvényesítésük további erőfeszítéseket kíván a szakember szerint.

Amit tenni kellene

Bár az E&Y minden évben elkészíti a felmérését, idén foglalkoztak először azzal, hogy mik a jó példák, a jól teljesítő cégeknél, mitől működik a rendszer - jelentette ki Bíró. Szerinte hat területet kell a cégeknek szem előtt tartaniuk, annak érdekében, hogy a kockázatokat jó eséllyel kezelni lehessen. Ez a hat terület a probléma felismerése, a visszaélésekhez kapcsolódó kockázatok és azok megszüntetésével járó előnyök rendszeres kommunikációja, az erőforrások megfelelő fókuszálása, a megfelelő kérdések feltétele és ami a legfontosabb, a kielégítő válaszok megkövetelése.

Ezek egyszerűen megléphető lépések melyekre szükség van, hiszen önmagában egy etikai kódex megléte nem garancia semmire, annak betartását kell tudni kontrollálni - fogalmazott Bíró, aki ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva mindenképpen kimutatható egy fejlődés, így például egyre többen vannak tisztában azzal, hogy mit szabad és mit nem, de ez még kevéssé folyt át a gazdasági életbe. Mindig van fekete bárány, aminek kiszűréséhez megfelelő rendszer kell - véli a szakember, aki szerint máig sokszor probléma, hogy magát a kockázatot sem ismerik fel a cégvezetők.

HOZZÁSZÓLÁSOK