A kormány és az építőipari szerveztek közötti tárgyalások során egyértelművé vált, hogy a szektor legnagyobb problémája a lánctartozások rendszere. Részben ennek - és persze egyebek mellett a szakképzett munkaerő hiányának is - köszönhető, hogy nagyon erős bizalomvesztés következett be a szektorban mind a megrendelők és kivitelezők, mind a kivitelezők és beszállítók között.

A lánctartozásokat megszüntetni sajnos nem tudja a kormány, de arra vállalkozik, hogy annak mértéke ne emelkedjék, illetve csökkenjen - mondta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára.

Az építőipari tevékenységeket nehézkessé vévő bürokratikus akadályokat enyhítették azok a jogszabályok, amelyek végrehajtási rendeletei a közelmúltban jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítése révén sokkal gyorsabbá vált a rendszer - harminc százalékkal csökkent az engedélyhez kötött építések száma, húsz százalékkal emelkedett az engedélyhez és bejelentéshez nem kötött építések aránya -, ám ennek másik oldala az, hogy az ellenőrzéseket hatékonyabban és szigorúbban kell lefolytatni.

A csomag legvitatottabb eleme a kivitelezési piramissal van összefüggésben. A tartozási láncok kialakulásában egyaránt felelősek a fedezet nélkül indult beruházások, a megvalósíthatósági ár alatti ajánlatok, az indokolatlanul hosszú alvállalkozói lánc és a hosszú jogorvoslati idő. A kezelést csak komplex módon lehet megoldani, vagyis pusztán a fedezetkezelők beiktatásával nem lehet megoldani a problémát - mondta Szaló.

Emellett a közbeszerzések közérdekű szabályozása is szükséges - ebbe tartozik az irreálisan alacsonyabb árak kiszűrése azzal, hogy nem lehet pusztán a legalacsonyabb összeg alapján győztest hirdetni. A teljesítési garanciákat is reálisabbá kellene tenni - az ajánlatkérő nem kérhet teljesíthetetlen biztosítékot. A szabályok szerint a kivitelezési vállalkozók regisztrációját is előírja, s a regisztrált vállalkozásokat a kamara fogja ellenőrizni.

A tisztább ügyek kialakításának értelmében a szerződések megkötését is szabályozottabbá és egyértelműbbé tennék azzal, hogy világosan elő lesz írva, mit kell tartalmaznia egy szerződésnek. Így például a pótmunka és túlmunka is szabályozva lenne.

A fedezetkezelők beiktatása is a lánctartozások csökkentésének is része. A fedezetkezelők jogosítványa lenne, hogy az érintettek érdekében bármikor beavatkozzon a folyamatokba, akár az alvállalkozók, akár a fővállalkozó érdekében. A fedezetkezelő pénzforgalmi szolgáltató (magánberuházás esetén), vagy az államkincstár.

Októbertől az útépítésekre, januártól az állami beruházásokra, áprilistól pedig minden beruházásra kötelezővé teszik a fedezetkezelő beiktatását, amely meghaladja az 1,2 milliárd forintot.