A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság első fokú ítélete szerint a gönyűi kikötőfejlesztési tenderben a Közgép Zrt. nem szolgáltatott hamis adatot, így ajánlata érvényes, a kizárása az eljárásból jogszerűtlen volt. A bíróság ezzel részben megváltoztatta a Közbeszerzési Döntőbizottság korábbi határozatát.

A csütörtökön kihirdetett ítélet azért fontos a Közgépnek, mert a hamis adatközlés 3 éves kizárással jár a közbeszerzési eljárásokból. Az ítélet ellen 15 napon belül lehet fellebbezni a Fővárosi Törvényszéken.

A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő infrastrukturális továbbfejlesztése megvalósításához szükséges kiviteli tervek elkészítésére és az építési munkák elvégzésére az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság írta ki a közbeszerzést. A négy ajánlattevő között volt - közös ajánlattevőként - a Közgép Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt. és a Kötiviép'B Kft. is. Ez a két cég adta a legolcsóbb ajánlatot 6 milliárd 673 millió forinttal, de a másik három ajánlat is csak pár százalékkal volt drágább ennél.

Az ajánlatkérő közlése szerint azért zárta ki a versenyből és tette érvénytelenné a legolcsóbb ajánlatot, mivel abban a Közgép hamisan adta meg a munkához szükséges két komp adatait. Ezeket - mint kapacitást biztosító szervezettől - a szerb Ortacko Drustvo Kompanija Stokic cégtől kívánta bérelni. Az ajánlatkérő 500 négyzetméter zárt fedélzetet kívánt meg a kompoktól, a Közgép ezt igazolta is, de az értékelés során az ajánlatkérő úgy találta, hogy a rámpák levonásával kisebb a zárt fedélzet 500 négyzetméternél.

A Közbeszerzési Döntőbizottság elfogadta azt az érvelést, hogy a Közgép hamis adatot szolgáltatott a fedélzet nagyságának megadásakor. Az ezt tartalmazó határozat ellen fordult bírósághoz a Közgép. A perben a Közgép lett a felperes, az alperes pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság, amely mellett beavatkozott a perbe az ajánlatkérő is.

A bíróság az első fokú ítéletében kifejtette, hogy a kompok zárt fedélzete alapterületének a meghatározására nem adott számítási módszert az ajánlatkérő. A Közgép elfogadta a komp tulajdonosának az adatait, míg az ajánlatkérő a hajó rajza alapján a saját számítását fogadta el valósnak. A bíróság maga is elvégezte a zárt fedélzet területének a kiszámítását és neki sem jött ki az 500 négyzetméter a rámpák nélkül. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kompok fő funkciója az, hogy munkagépek álljanak rajta.

A Közgép a kapott adatokat adta meg az ajánlatában, tehát gondatlanul járt el. A hamis adatközléshez viszont célzat kell, amely itt hiányzott, ezért nem valósult meg a hamis adatközlés - mondta ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság eljáró tanácsa. Miután a Közgép részben pernyertes lett, visszajár számára 14 millió 62 ezer forint igazgatási szolgáltatási díj.

Fellebbeznek

Lázár János a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy mindenképpen fellebbeznek a döntés ellen, ha viszont az jogerőre emelkedik, akkor tudomásul veszik.

A Közbeszerzési Hatóság (KH) is reagált csütörtökön délután a hírre. Eszerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem ért egyet az elsőfokú bíróság ítéletének azon részével, amely részben megváltoztatta a döntést, ellene a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújt be.

A KH értelmezése szerint az első fokú bíróság megállapította, hogy a Közgép nem felelt meg az előírt alkalmassági követelményeknek, ezért az ajánlata érvénytelen. A hatóság a hamis adatközlés miatti kizárással kapcsolatban megjegyzi: e kérdésben a bíróság nem jogerősen részben megváltoztatta a Közbeszerzési  Döntőbizottság és az ajánlatkérő döntését, melyet egy olyan tanú vallomására alapított, aki a Közgép közbeszerzési igazgatója. A tanú vallomása szerint csak a tárgyaláson ismerte meg, hogy az általuk a közbeszerzési eljárás során az alkalmassági feltételnek igazolására beadott adatok nem felelnek meg a valóságnak. Erre alapozza a bíróság, hogy a hamis adatközlése miatti kizárás nem volt jogszerű - olvasható a közleményben.

Ugyanakkor a hatóság szerint a bíróság az ítélet indokolásában kiemelte, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság helytállóan mutatott rá, hogy hamis adatszolgáltatásnak csak akkor van helye, ha az a verseny tisztaságát veszélyezteti, vagy jogtalan előny szerzését célozta meg. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint egy pályázónak tisztában kell lenni az általa beadott adatok valóságával, így a kérdéses műszaki paraméterekkel, hiszen ez szükséges az érvényes ajánlattételhez, mivel csak így nyílhat meg a lehetősége elnyerni a szerződést.