A magyarok vagyonának tizede lehet külföldön

A magyarok vagyonából tavaly jelentős összegek távoztak az országból. Ez a folyamat ugyan lelassult, de a pénz áramlási irányában nem látszik fordulat, amin az adóamnesztia sem igazán változtathat − derült ki a tegnapi privátbankári konferenciáján.
B. Varga Judit, 2011. július 1. péntek, 07:10

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Szerencsésebb lett volna a sorrendet megfordítani, előbb hazahozni a külföldi vagyonokat és csak azután államosítani − jelentette ki a Blochamps Capital Kft. második privátbankári konferenciáján Szabó Sándor, a K&H privátbanki igazgatóságának vezetője, összevetve a kormányzat adóamnesztia-intézkedéseit a nyugdíjpénztárak körüli fejleményekkel.

A szakember felelevenítette, hogy a 2009-es adóamnesztia idején pár tízmillió forint érkezett vissza az országba, ami annak tükrében aligha meglepő, hogy egy kétórás felvilágosító előadás után az üzletágban dolgozók sem igazán látták át a rendszert. A jelenlegi kormány hatékonyabban léphetne fel, Szabó azonban egyelőre nem látja tisztán, mik is a szándékok és az elképzelések. Ilyen gazdaságpolitika mellett − nyomatékosította − nem reális hazavárni a pénzeket.

Haás Péter, az OTP privát vagyonkezelési igazgatója ezzel, ha nem is a gazdaságpolitikával összefüggésben, egyetért. Mint kifejtette: a válság hatására a nemzetközi piac visszaesett, 2008-ban Szingapúr kivételével sehol sem tudtak a privátbanki (pb) szolgáltatók igazán gyarapodni. A további szűkülés szerinte megállíthatatlan, már csak azért is, mert a világ kormányai komolyan összehangolt intézkedésekbe kezdtek az offshore adóelkerülés ellen. Haás összességében úgy látja, hogy a "csábítás" egyik irányból sem hat most. Szlovákiában sem az adókörnyezet, sem a szolgáltatási környezet, az innovációk nem támasztják alá azokat a félelmeket, hogy odavonzanák a magyar vagyonokat. Úgy véli, ebből következően most mindenütt a hazai ügyfelekre kell koncentrálni.

Katona Ildikó, az MKB ügyvezető igazgatója vitatkozott ezzel. Pár éve anyanyelvi kiszolgálást tudnak nyújtani a különböző külföldi ügyfeleknek, ők pedig már meghatározó részét adják a kezelt vagyonnak. Katona úgy látja, a magyarok számára Szlovákiában még komoly lehetőségek vannak. Ezzel együtt alapvetően ő is úgy gondolja, hogy valóban elsősorban a magyar ügyfelekre, illetve az ő hazahozatalukra kell koncentrálni.

Bizonyos vagyontömeg felett elengedhetetlen a földrajzi diverzifikáció − állapította meg az MKB ügyvezető igazgatója −, de normális körülmények között a pénz 10-20 százalékát tartják a jelentős összegekkel rendelkezők külföldön. Pánik esetén viszont ez az arány akár 100 százalékra is nőhet. Szabó Sándor 3−5 százalékos határon túli transzfert tart általánosabbnak, mint megjegyezte: ezzel már kialakulnak a megfelelő csatornák, a technika, ami önmagában is megnyugtató lehet. Egyáltalán nem ennyire optimista Baki Zoltán a Bank Gutmanntól. Úgy véli, az ügyfelek nem találnak itt kiszámíthatóságot és állandóságot, bár − tette hozzá − ez jelenleg egész Európában hiánycikk.

Nagy Boldizsár, a BNP Paribas igazgatója szerint jókora olyan summák hevernek még mindig adóparadicsomokban, amelyek nagy része sohasem jön haza, a bankok pedig nem is fogadnák. Értetlenségének adott egyébként hangot azzal kapcsolatban, vajon mi indíthatta a pénzügyi felügyeletet arra, hogy éppen az általa megjelölt tíz bankot válassza ki. Az adóamnesztiánál a vagyonok fogadására megnevezett bankok közül eddig még szinte senki nem nyilatkozott arról sem, egyáltalán vállalja-e ezt a feladatot.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK