A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A vasúttársaság 2011 szeptemberében állapodott meg a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank Magyarországi Fióktelepével (CA-CIB) mint forgalmazóval a zártkörű kibocsátásról. A kötvényt a CA-CIB, a Takarékbank, valamint a Gránit Bank jegyezte le, 29, 63, illetve 8 százalékos eloszlással.

A megállapodás értelmében a kötvények visszafizetésére az állam teljes körű garanciát vállalt. A kibocsátó MÁV Zrt.-nek a befolyt pénzt a pályavasúti tevékenység és a vasúti infrastruktúra üzemeltetésére kellett fordítania. Most, a kötvény lejáratára felkészülve, az állam is a pályavasút fenntartási költségeire hivatkozva vállalja át a kötvénytartozást. Legkésőbb augusztus 31-ig sor kerül a tartozás átvállalására, a vasúttársaságot ezért illetékfizetési kötelezettség nem terheli.

Mivel a valódi adós a konstrukcióban nem a vasúttársaság, hanem az állam volt, ezért ez a tétel már 2011-ben megterhelte a költségvetést, vagyis jövőre ez a 35 milliárd forint már nem rontja az egyenleget. Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy az állam miért nem közvetlenül finanszírozza a pályavasút fenntartását, ehhez mi szükség volt kötvénykibocsátásra, ami vélhetően drágább megoldás. A pályavasút fenntartásának kötvényesítése azért is fura, mert az állam a személyszállítás köszolgáltatásának költségtérítését is direktben finanszírozza, s valójában a pályavasút fenntartása is az alapvető szolgáltatás része.

A MÁV-nak egyébként további 56,2 milliárd forint hiteltartozása van, amely államháztartáson kívüli tartozásként a kormányzati szektorba sorolt. Az összegben szerepel a 2014-től beolvadó MÁV-Trakció és MÁV-Gépészet hitele is.