Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A pénteki Napi Gazdaság cikke

A nyilvános aukciós piacnak korábban a harmadát lefedő Kieselbach Galéria nem árverez, a másik egyharmados szereplő, a Virág Judit Galéria 20-25 százalékos forgalom-visszaesést regisztrált; az utóbbi társtulajdonosa, Törő István lapunknak azt mondta, ezen a szinten maradnak 2010-ben is, látványos forgalomnövekedés nem is lesz egy darabig.

A hazai műkereskedelem a mai körülmények között is stabil, de amíg a gazdasági helyzet az országban instabil, addig nem indul be ez a piac sem. A közép- és kisvállalkozások tartalékai csaknem kifogytak, jelentős potenciális műtárgyvásárlók vannak krízishelyzetben - állítja Törő.


Kétféle szemlélet uralkodik, attól függően, hogy valaki V, illetve W alakú válságot lát - mondja Földvári Gábor gyűjtő és befektető, befektetési tanácsadó. Aki az előbbit vallja, az vásárol, aki a másodikat, az kivár. Az alaptétel, miszerint gyűjtőként is minőségi műtárgyat érdemes venni, de befektetőként meg különösen, a válságban még inkább igaz.

Ezt igazolták a tavalyi árverések is: az általános árszintcsökkenés mellett a fődarabok tartották az árukat. Az persze igaz - figyelmeztetett mindkét szakértő -, hogy főművekhez nehezebb hozzájutni, mert a válság ugyan súlyos, de annyira nem, hogy jelentős gyűjtemények kerültek volna piacra gazdájuk tönkremenetele miatt. A csökkenő árszint visszafogásra ösztönöz, a jó képek tulajdonosai nem most adnak el.


Földvári Gábornak meggyőződése, hogy a külföldi fellendülés némi késéssel begyűrűzhet hozzánk is - mindig ez történt -, ám objektív problémák is nehezítik a műkereskedelmet. Sok szabályozás miatt is virágzik a szürke zóna: az aukciós vásárlások után 5 százalék illetéket kell befizetni a Képzőművészeti Alap javára, ráadásul a mű publikálási joga a művész örökösénél marad 75 évig. A céges vásárlásokat és a külföldi műtárgyvételt 25 százalékos áfa sújtja, az unión kívüliek után pedig vámot is kell fizetni.

A magyar műtárgyvédelmi gyakorlat sem kedvező; Földvári szerint egységes állami koncepció kellene a kulturális javak védelméről, ám valamelyest ki kell nyitni a piacot, ha azt szeretnénk, hogy a magyar műkincseknek értékük legyen, mert ehhez külföldön is forogniuk kellene.

Magyar eredetű nemzetközi tárgy most nem sok van, de azért akad: ilyen a Zsolnay, amire mindig van kereslet. A Zsolnayk globális piacát azonban most átírhatja, hogy Pécsett múzeumba került a páratlan jelentőségű Gyugyi-gyűjtemény - figyelmeztet Törő István. E 600 tárgy kivonása a piacról megnehezíti a gyűjtők dolgát, ugyanakkor felhajtja az árakat. Most Zsolnayt venni - ha valaki hozzájut - biztos befektetés.


A befektetőt és a gyűjtőt - aki sokszor ugyanaz a személy - a műkereskedelemben végül is az különbözteti meg egymástól, hogy az előbbi racionális vásárló, aki meg tud állni a licitben az előre meghatározott határon. A gyűjtő viszont szenvedélyes vásárló, aki értéken felül is felemeli a tárcsáját, hogy megszerezze a kívánt műtárgyat - ez utóbbiak tűntek el a válság hatására, pedig jelenlétük nélkülözhetetlen a műtárgypiac fenntartható működéséhez.