A nyugdíjpofon betett a spórolási kedvnek

Nettó 120-125 ezer forintos jövedelemből - 10 százalékos félretett összeg mellett - átlagosan 3 év alatt össze lehetne tenni mindenkinek a 3 hónapos túlélést biztosító vésztartalék-megtakarítást - hangzott el az OTP tájékoztatóján.
Nagy László Nándor, 2011. április 21. csütörtök, 11:28
Fotó:

Az öngondoskodás az egyik legfontosabb polgári érték, megtakarítás nélkül nem működhet a piacgazdaság - vélekedett Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint a megtakarítások fontosságára a gazdasági válság, a likviditás kiszáradása különös jelentőséget adott - az OTP is ekkor érezte meg igazán, milyen fontos a társaságnál lévő megtakarítási tömeg. Szerencsére - mondta a szakember - az állomány még növekedett is ebben az időszakban.
Az öngondoskodás, a megtakarítási hajlandóság tekintetében az OTP legutóbbi felmérése azt mutatja, hogy a termékek ismerete igen magas, ám ezeket a termékeket nem igazán veszik igénybe az ügyfelek. Az ügyfelek 57 százalékának nincs is semmilyen megtakarítása, 63 százalékuknak pedig 3 hónapnál jövedelménél kisebb jövedelem van félretéve. Az átlagos havi megtakarítás 28 ezer forintra tehető, szemben a 58 ezer forintos átlagos törlesztőrészlettel.


A megtakarítások választásában a biztonság az elsődleges. Ezen belül megdöbbentő, hogy 25 százalék azok aránya, akik továbbra is csak a készpénzben hisznek. Akik terméket választanak, azok döntően a betétekre, illetve a garantált megtakarításokra szavaznak. A létező megtakarítások 50 százaléka van bankbetétben, ehhez képest mindössze 15 százalék az értékpapírok részaránya.


A megtakarítási hajlandóság a válság előtt 8,5 százalékon állt, ez a válság idején 3 százalékra süllyedt, s mostanság újra 5 százalékon áll. Bár európai szinten a bank felmérése szerint ezzel az arányszámmal elvben középmezőnyben áll hazánk a megtakarítások tekintetében, ám Kovács Antal figyelmeztetett: hogy ebből mintegy 1,4 százalékot a most lényegében megszüntetésre került magánnyugdíj-pénztári megtakarítások tesznek ki.


Az OTP Bank ma lényegében az összes megtakarítási szegmensben tud megoldást kínálni az ügyfeleknek - hangsúlyozta Turny Ákos, a bank lakossági bankszámla osztályának igazgatója. A legutóbbi felmérés szerint 9500 milliárd forint volt a lakossági megtakarítás, ám ennek 77 százaléka még mindig betétekben van, amelyek 20 százaléka látra szóló, 15 százaléka devizabetét. A lekötött betétek túlnynomó többsége 2-6 hónapos lekötés, ami jelzi: valóban nem hosszú távú megtakarításról van szó. A betéten felüli megtakarítások között a döntő rész - 23 százalékot - a befektetési alapok teszik ki - igaz ezek fele pénzpiaci alap, az azon felüli tétel fele is tőkegarantált alap, vagyis lényegében ez is betét. A magyar lakosság mindössze 0,5 százaléka választ közvetlenül tőkepiaci terméket - az OTP ügyfeinek 10 százaléka gondolkodik egyeltálan értékpapírban (beleértve az állampapírt).


A nettó 120-125 ezer forintos jövedelemből - 10 százalékos félretett összeg mellett - átlagosan 3 év alatt össze lehetne tenni mindenkinek a 3 hónapos túlélést biztosító vésztartalék-megtakarítást, 10 év alatt pedig 1,5-2 millió forint lehet a spórolható összeg. Miután a vésztartalék-funkció miatt az emberek döntő része arra gondol, hogy olyan lekötést kell választani, amelyhez bármikor hozzáférhetnek, a betétet választják, holott a gyakorlat azt mutatja, hogy lehetne más - nagyobb kockázatú, ám töbett is hozó - megtakarítást választani.


A tájékoztatón elhangzott: számos olyan megtakarítási megoldást lehet találni, ahol állami oldal is támogat. A tartós befektetési számlák után a 3-5. évtől elérhető adókedvezmény, míg a lakástakarék-pénztáraknál - a közvetlen állami támogatással - 14-15 százalékos éves hozam érhető el.

HOZZÁSZÓLÁSOK