A Bírósági Határozatok Gyűjteményében jelent meg a következő jogeset. Egy cég uniós pénzből akar fejleszteni és megbíz egy pályázatírót, hogy sikerdíj fejében készítse el a pályázatot. A cég el is nyer 20 millió forint támogatást, és kifizet a pályázatírónak 1,9 milliót.

A támogatást megítélő határozatban az szerepel, hogy 9 hónapon belül kell benyújtani a számlákat, ha késik a cég, elesik a támogatástól. A cég gyorsan vásárolt két gépet bankhitelből (a támogatás kifizetése mindig utólag történik) és azok számláit elküldte a pályázatírónak, aki ráült a számlákra és csak a 9 hónap lejárta után nyújtotta be azokat kifizetésre.

A cég beperelte a pályázatírót, követelve a megítélt támogatást és visszakérte a sikerdíjat is. A pályázatíró arra hivatkozott, hogy a cég kérte a késlekedést.

Az elsőfokú bíróság megítélte a cégnek az elnyert támogatást, azaz a 20 millió forintot, de nem kellett a pályázatírónak visszafizetnie a sikerdíjat. A pályázatíró fellebbezett, de a másodfokú bíróság jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet, miután a pályázatíró nem tudta bizonyítani azt, hogy a cég miatt késett a számlák beadásával.

A pályázatíró ebbe sem nyugodott bele, felülvizsgálatot kért a Kúriától, de ott is veszített. Az indoklás szerint a cég a pályázatírás területén kellő szakértelemmel nem rendelkezett, a pályázat sikeres lebonyolítása érdekében bízta meg a pályázatírót.

A felek között gondossági kötelem jött létre, amelyben a pályázatírónak a cég érdekében kellett eljárnia. A pályázatíró nem tudta vitássá tenni, hogy határidőt mulasztott. A céget ért kár pedig e mulasztással függött össze, ezért nem juthatott hozzá eredményes pályázata ellenére a megnyert összeghez. A pályázatírónak tehát fizetnie kell.