Az eredmények szerint a nagyobb és a gyorabban növekvő cégek indultak főként, a végül hoppon maradt vállalatok pedig a kudarc ellenére is legtöbbször megvalósították a beruházásokat.
A vizsgálat kétféle számítási módot használt a vállalatok összevetésére: először külön vizsgálták a pályázó és nem pályázó cégeket, ekkor a teljes projektköltséget és a megítélt támogatást is figyelembe véve egy forint támogatás 2,13 forintnyi beruházást generált, az ideális 2,63 helyett.
A másik módszernél párosították a hasonló nevező és nem nevező cégeket, és erre vetítették ki az eredményeket. Ekkor is hasonló tendencia volt megfigyelhető, egy forint támogatás 1,54 pluszfejlesztést eredményezett, az elvárható 2,6 helyett.